„Sárrétudvari” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
37. sor:
A [[Oszmán Birodalom|török]] magyarországi terjeszkedésének következtében [[1555]]-ben Udvari 47 portával török uralom alá került, majd [[1556]]-ban az erdélyi fejedelmi kincstár rendelkezett felette, az un. [[Partium]]hoz (Részekhez) tartozott. Ez azt jelentette, hogy mindhárom magyarországi főhatalomnak (királyi, fejedelmi és török uralom) kiszolgáltatottjává vált. Udvari éppen erre a hármas érintkezési pontra esett, így aztán mindenhonnan sarcolták, és vitték el adóját. A környék lakosságát a sárrét mocsárvilága sokszor megmentette ellenségeitől.
[[1607]]-ben Udvarit [[Báthory Gábor]] erdélyi fejedelem '''Nagy Andrásnak''' adományozta, majd [[1613]]-tól '''Kamuti Balázsnak''', aki a templomot fedeleztette. [[1656]]-tól Ebeni István, 1665-től Béldi Pál, 1692-től [[Wesselényi Pál]] birtokolta Udvarit.[[1694]]-től ismét a váradi püspök birtokolta, dézsmálta a falunkat.
A [[Rákóczi-szabadságharc]] idején élt és jelentős birtokai voltak Udvariban is Bodó Jánosnak, akinek leányát Bodó Katát vette feleségül Nyíri András, a [[Kurucok|kuruc]] hadak ezredes kapitánya. (A '''szabadságharcban''' meghalt, s a templomkertben temették el a holttestét.)
[[1715]]-től Udvari (53 családfővel) ismét a váradi püspökség birtokába került. Az [[1700-as évek]] második felétől [[Bihar vármegye]] része lett a település. [[1740]]-ben járvány következtében a lakosság 90%-a elpusztult.
| |||