„I. Sándor szerb király” változatai közötti eltérés

[[I. Milán szerb király]] egyetlen gyermekeként született, és édesapja lemondása után, [[1889]]-ben úgyszólván gyermekként lépett a trónra. Régenstanácsot neveztek ki mellé, melyet Sándor [[1893]]. [[április 13.|április 13-án]] felolszlatott, és 17 évesen maga vette kezébe az ország irányítását. A trónraléptekor még kedvezően fogadott ifjú hamarosan maga ellen fordította témogatóinak nagy részét, ugyanis kizárta a kormányzásból az oroszbarát Radikális Pártot, és az [[1889]]-es liberális alkotmány helyett a törvényhozást korlátozó [[1869]]-es alaptörvényt elevenítette fel. Emellett gyakran cserélgette a minisztereit, és hazahívta, majd a hadsereg főparancsnokává nevezte ki emigrációban élő osztrákbarát édesapját. Miután a sajtó élesen kritikálta politikáját és önkényuralmi módszereit, Sándor édesapja győzködésére korlátozta az egyseülésiegyesülési- és sajtószabadságot. A Milán elleni [[1899]]-es sikertelen merénylet további elnyomó intézkedésekhez vezetett.<ref name=uralkodok>Uralkodók és dinasztiák, 484. o.</ref>

Sándor [[1900]]-ban veszítette el véglegesen a tekintélyét alattvalói előtt, amikor – figyelmen kívül hagyva édesapja és politikai tanácsadói ellenvetéseit – bejelentette, hogy feleségül veszi a nálánnálánál tíz évvel idősebb Draga Mašínt, egy cseh mérnök özvegyét, aki korábban Milán udvarhölgye is volt. A döntés után tiltakozásul a szerb kormány testületileg lemondott. A botrány miatt [[1901]]-ben Sándor liberálisabb alkotmány bevezetésére kényszerült, és létrehozta a szenátust (a törvényhozás felsőházát).<ref name=uralkodok/>

A király uralkodása alatt fejlesztette a gazdaságot, megreformálta a hadsereget, és az eredetileg Mihály fejedelem nevéhez fűződő balkáni szövetség újjáélesztésével megpróbálta javítani Szerbia nemzetközi pozicíóját. Ugyanakkor azonban gúnyt űzött az alkotmányos kormányzásból azáltal, hogy [[1903]]-ban néhány órára flefüggesztettefelfüggesztette az alaptörvényt, mert néhány alkotmányellenes változtatást akart bevezetni. Ráadásul azt is tervezte, hogy Draga testvérét jelöli meg örökösül. Hamarosan összeesküvők egy csoportja rohamozta meg a palotát, és lemészárolta Sándort, Dragát, illetve udvartartásuk több tagját.<ref name=uralkodok/>

A nép többségében üdvözölte az államcsíntállamcsínyt<ref name=uralkodok/>, az új kiráy pedig az [[1858]]-ban lemondott [[Sándor szerb fejedelem]] fia, [[I. Péter szerb király|Karagyorgyevics I. Péter]] lett.