„Serly Lajos” változatai közötti eltérés

A gimnázium I. osztályát a [[losonc]]i protestáns, a II.-at a [[besztercebánya]]i katolikus, a III. és IV.-et ismét a losonci protestáns gimnáziumban végezte. Apja óhajtásának engedve timártanonc lett és 1868-ban a régi céhrendszer szerint legénnyé avatták. Azonban gimnáziumi tanulmányait folytatta, az V. osztályt a losonci református gimnáziumban, a VI.-at [[Rimaszombat]]ban, a VII-VIII.-at a [[pozsony]]i evangélikus főgimnáziumban, ahol 1875-ben érettségi vizsgát tett.

Időközben, nem remélvén apja beleegyezését, kétszer szökött el a színi pályára, először 1869 nyarán; bejárta gyalog [[Zólyom]], [[Besztercebánya]], [[Rózsahegy]], [[Liptószentmiklós]] városokat, míg végül rátalált [[Gerő Jakab]] színtársulatára; második kisérlete [[Pozsony]]ból történt 1872-ben szintén gyalog: [[Rohrau]], [[Sopron]], [[Szombathely]], [[Vasvár]], [[Zalaegerszeg]] városokban; apja azonban vissza vitte Pozsonyba, ahol a színház opera-előadásai és a székesegyház zenemiséi megkedveltették vele a zenét és elhatározta, hogy zenész lesz. A pozsonyi székesegyház karnagyánál Mayerbergnél tanult; Budapesten [[Volkmann Róbert]]nél folytatta és a bécsi konzervatóriumban Krennél bevégezte zenei tanulmányát; majd a [[klagenfurt]]i színház karmestere lett.

Hazájába vissza vágyván, [[Sztupa Andor]] színtársulatához [[Brassó]]ba szerződött és működött [[Kézdivásárhely]]t, Szebenben; közben a boszniai hadjárat következtében mint egyéves önkéntest mozgósították; az egy évet Losoncon szolgálta ki. Ezután [[Berlin]]be ment, ahol a Liebig-féle filharmonikus zenekarral magyar hangversenyeket rendezett. Ekkor kezdett zenei szakczikkeket írni. Berlinből [[Szabadka|Szabadkára]] ment [[Erdélyi Marietta]] társulatához; innét a kolozsvári nemzeti színházhoz szerződött és végül a budapesti népszínházhoz. Alapította az óbudai Kisfaludy-színházat, melynek igazgatója volt; de ezzel megbukott, anyagilag is tönkrement. Zenetársulatával bejárta (még Káldy előtt) Magyarországot. Kesőbb Amerikába vándorolt.