„Titkosszolgálat” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
1. sor:
A '''titkosszolgálat''' az államok érdekeinek védelmében, titkos eszközökkel dolgozó állami szervezetek összefoglaló elnevezése. Feladataik közé tartozik elsősorban az információszerzés az adott állam ellen irányuló, külső és belső titkos tervekről és cselekedetekről, a potenciális ellenfelek stratégiai és gazdasági helyzetének titkairól. Az információszerzés mellett gyakran titkos, úgynevezett [[aktív intézkedések]]et is végeznek az ellenfél helyzetének hátrányos befolyásolása érdekében. Ezek sajtóbotrányok keltésétől akár robbantásokig vagy célzott likvidálásokig is terjedhetnek.
==A titkosszolgálatok fajtái==
A titkosszolgálatok a [[hírszerzés|kémkedés]] ősi mesterségéből alakultak ki. A modern titkosszolgálatok a 19. században jelentek meg és a 20. századra fejlődtek ki a világ számos országában.
A modern titkosszolgálatok tevékenységének részleteit, főképpen külső együttműködőiket a szakma szabályai szerint titokban kell tartaniuk feletteseiktől, kormányaiktól is, különösen demokratikus államokban, ahol a kormányok gyakran változhatnak. A kormányok viszont nehezen tűrik a titkosszolgálatok viszonylag nagy függetlenségét e téren. Ezért is gyakori, hogy a nagyhatalmak több párhuzamos titkosszolgálatot is működtetnek, a munkamegosztás mellett részben annak érdekében is, hogy e szolgálatok információit egymással szemben is lehessen ellenőrizni. (A [[KGB]] és a [[Felderítő Főcsoportfőnökség (Oroszország)|GRU]] az egykori Szovjetunióban, a [[Gestapo]] és az [[Abwehr]] a hitleri Németországban. Az Egyesült Államokban a „[[Hírszerző Közösség|hírszerző közösség]]” 17 különböző szervezetből áll.<ref>{{cite web |url= http://www.intelligence.gov/about-the-intelligence-community/ |title= About the Intelligence Community |accessdate=2012-05-4|language= angol}}</ref>)
33 ⟶ 31 sor:
Hasonlóképpen keveredik gyakran a hírszerzés és a felderítés szó használata. Az esetek többségében a két szó jelentése azonos vagy közelálló, de a katonai felderítés értelmében lényeges különbségek is vannak. Ebben az esetben a felderítés nem csak az ellenfél titkainak megszerzésére irányuló tevékenység, hanem a katonai tevékenységhez szükséges földrajzi, időjárási és egyéb nyíltnak tekinthető, de az adott helyzetben nehezen hozzáférhető adatok beszerzése is.
Egyes szakszövegek belső és külső hírszerzésről is beszélnek, ebben az esetben a belső hírszerzés megfelel a máshol (kém)elhárításnak vagy belső elhárításnak nevezett tevékenységnek. Gyakran keveredik a belső elhárítás és a belbiztonsági tevékenység fogalma is. Az előbbi a
==A titkosszolgálatok tevékenységének dokumentációja, irodalma==
A nemzetközileg fontosabb hírszerző és biztonsági szolgálatok általában jelentős befolyást gyakoroltak és gyakorolnak nem csak a saját országuk történelmére, hanem bizonyos fokig a világtörténelem alakulására is, bár a nagy nemzetközi konfliktusok végkifejletét mindig az alapvető erőviszonyok, és nem a titkosszolgálatok ilyen vagy olyan húzásai döntik el. Jelentős történelmi szerepük ellenére a titkosszolgálatok dokumentációi általában ténylegesen titokban maradnak, gyakran akár végleg is, mint a brit vagy a volt szovjet szolgálatok iratai.{{refhely|Héjja|5. o.}} Ennek oka a titkosszolgálatoknak a nyilvánosságtól való irtózásán kívül főleg az, hogy a látszólag teljesen elavult ügyekből is leszűrhetők olyan következtetések, amelyek az ellenérdekelt feleknek segítséget nyújthatnak az adott titkosszolgálat eszközeinek, módszereinek elemzésére. Azt is szem előtt kell tartani, hogy a titkosszolgálatokról mégis megjelenő tények és adatok általában engedéllyel kerülnek nyilvánosságra, és megszövegezésüknél legtöbbször közreműködnek az adott szervezet szakértői is, felügyelve arra, hogy az írás ne sértse érdekeiket, viszont lehetőleg rossz színben tüntesse fel az ellenfelet. Az úgynevezett ügynöklisták nyilvánosságra hozatalának egyik fontos akadálya is az, hogy az aktuálisan működő titkosszolgálatok számára az ilyen közzététel végletesen megnehezítheti a tevékenységükhöz egyébként elengedhetetlenül szükséges új közreműködők beszervezését, mivel az érintettek láthatják, mi történhet velük.
==Jegyzetek==
41 ⟶ 42 sor:
*{{cite web |url= http://www.intelligence.gov/about-the-intelligence-community/ |title= About the Intelligence Community |accessdate=2012-05-04|language= angol}}
*{{cite web |url= http://www.zmne.hu/tanszekek/Hadtortenelem/tematika/spy/hirszerzes.doc |title= A katonai felderítés és hírszerzés története |accessdate=2012-05-04|author=Hajma Lajos |authorlink=Hajma Lajos |publisher=Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem |format=Word}}
*{{hely|Héjja}}{{CitLib|szerző=Dr. Héjja István (szerk) |cím=Külföldi hírszerző és biztonsági szolgálatok (egyetemi tankönyv) |kiadás= |hely=Budapest |kiadó=Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem|év=2007}}
*{{cite book |author=Losonczy V. László |title= Kézikönyv azoknak, akiket figyeltek, figyelnek, figyelni fognak|publisher= Pallwest Budapest|year= 1990 |pages= |id= ISBN 963 272 301 5}}
| |||