„Peja” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
→16. század‒1918.: a wikipédia nem forrás |
||
246. sor:
===Az [[újkor]]===
====[[16. század]]‒[[1918]].====
[[I. Szulejmán oszmán szultán|I. Szulejmán szultán]] a [[bosnyákok|bosnyák]] származású [[Szokoli Mehmed]] [[pasa]], [[rumélia]]i [[bejler-bej|beglerbég]], később [[szigetvári vár|Szigetvár elfoglalója]] ([[budai pasák listája|Szokoli Musztafa pasa]], [[budai pasa|budai beglerbégnek]] unokatestvére) tanácsára [[1557]]-ben a
A [[17. század]] végén a középső- és nyugat-balkáni területekre is kiterjedt a [[Szent Liga (1684)|Szent Liga]] Oszmán Birodalom elleni felszabadító [[A Szent Liga háborúja|háborúja]]. Győztes seregeik elérték Koszovót és [[makedónia|Makedóniát]]. Eljutottak a szerbek lakta központi területekhez, amikor [[I. Lipót magyar király|I. Lipót]] Habsburg császár kiáltványban kérte és felszólította a balkáni országokat, népeket – így a szerbeket, egyházi vezetőiket – a török elleni harcra, a keresztény szövetségesek támogatására. [[Arzén Csernojevics|Csernovics Arzén]] ipeki pátriárka találkozott a szövetségesek balkáni harcait vezető tábornokkal, [[Piccolomini]]vel {{linkiw|Piccolomini|Enea Silvio Piccolomini (general)|en}}. Megállapodtak, hogy a szerbek, törökök elleni felkeléssel, segítséget nyújtanak a császári seregeknek. ‒ A császári csapatok [[Isztambul]] felé tartó balkáni előnyomulása megakadt. A törökök megállították a szövetségeseket, és sikeres volt az ellentámadásuk. A [[Kaçaniki-szoros]]ban
A Pejai Patriarchátustól külön váltak a Habsburg Birodalom szerb ortodox püspökségei – a letelepedett hívekkel együtt – a [[karlóca]]i (előbb rövid ideig a [[szentendre]]i, illetve a [[kusedol kolostor]]i {{linkiw|kusedol kolostor|Krušedol monastery|en}}) [[érsek|metropolita]] vezetésével. Újjá szervezték [[1692]]-ben a Pejai Patriarchátust az Oszmán Birodalomban maradt ortodox szerb püspökségeknek, a nagy kivándorlás időszakában az észak- és közép-balkáni terülteken lakóhelyüket el sem hagyó, vagy oda visszaköltözött híveknek. ‒ Az Ipeki Patriarchátust [[1766]]. [[szeptember 11.]]-én a Porta befolyása alatt álló [[konstantinápolyi ortodox egyház|konstantinápolyi pátriárka]] (Dionysius IV. Muselimes) ‒ [[III. Musztafa oszmán szultán|III. Musztafa szultán]] utasítására ‒ feloszlatta; az Ipeki Patriarchátus mint egyházi szervezetet megszűnt. Ettől kezdve a [[belgrádi metropolita]] {{linkiw|belgrádi metropolita |Metropolitanate of Belgrade|en}} egyre jelentősebb szerepet kapott a török területeken élő szerbek összefogásában. ‒ A [[Szerb Patriarchátus]] {{linkiw|Szerb Patriarchátus|Patriarchate of Serbia|en}}, [[Belgrád]] központtal, csak [[1920]]-ban ‒ az [[1918]]-ban létrejött [[Jugoszlávia|Szerb-Horvát-Szlovén Királyság]] után ‒ született meg, az [[1848]]-ban megalakult [[Karlócai Patriarchátus]] {{linkiw|Karlócai Patriarchátus|Patriarchate of Karlovci|en}} és a belgrádi metropolita joghatósági területének, püspökségeinek egyesülésével. ‒ A szerb ortodox katolikusok minden egyházi szervezete szoros lelki kapcsolatot tartott/tart a Peći (Pejai) Patriarchátus szellemiségével, a Peći (Pejai) Patriarchátusi Kolostorral.
| |||