„Szabad iskolaválasztás” változatai közötti eltérés

A keresleti oldalon ilyen eszköz lehet például egy célzott [[voucher|utalványprogram]], mely az alacsonyabb státuszú családok kezdeti információs és anyagi hátrányát enyhíti. A kínálati oldalon pedig az iskolák közötti minőségbeli eltérést lehet különböző eszközökkel csökkentheti. Egy egységes iskolai teljesítményösztönző rendszer kialakítása például csökkentheti az iskolák közötti jelentős színvonalbeli eltéréseket.

A tanulók korai szelekciója (lásd például Magyarországon a nyolc- és hatosztályos gimnáziumok vagy iskolán belüli tagozatok) szintén az iskolák közötti differenciákat erősíti, ezért a gyerekek minél hosszabb ideig tartó közös- és egységesen magas színvonalon történő oktatása mellett érvelnek.<ref>Horn Dániel (2010), A kisgimnáziumok szerepe a szelekcióban, Társadalmi Riport 2010 [Social Report 2010], Budapest:TÁRKI; Csapó Benõ – Molnár Gyöngyvér – Kinyó László (2009), A magyar oktatási rendszer szelektivitása a nemzetközi összehasonlító vizsgálatok eredményeinek tükrében, Iskolakultúra 2009/3–4 3-13.</ref> Skandináv országokban elterjedt a komprehenzív iskolarendszer, melyben a tanulók 16 éves korukig egységes tananyagot, hasonló színvonalon, és kiegyensúlyozott tanulói összetételű osztályokban tanulják.

Mindemellett a pedagógusok és iskolák nagy szabadságot kapnak abban, hogy tanítási módszereiket a helyi igényekhez igazodva alakítsák ki. Lengyelország 1999-es átfogó, rendszerszintű oktatási reformja szintén az egységes, 9 éven át tartó általános iskolai oktatást honosította meg a korábban nyolc évig tartó általános iskolai oktatás helyett.<ref>Maciej Jakubowski, Harry Patrinos, Emilio Porta és Jerzy Wiśniewski (2010), The Impact of the 1999 Education Reform in Poland, World Bank Policy Research Working Paper No. WPS5263 (2010/04/01)</ref>