„Szabad iskolaválasztás” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
38. sor:
 
==Szabad iskolaválasztás és iskolai szelekció Magyarországon==
A szocialista rendszerben általános körzetes iskolaválasztás után legelőször az 1985-ös közoktatási törvény<ref>1985. évi I. törvény az oktatásról</ref> iktatta be a szabad iskolaválasztás intézményét, melyet az 1993-as az oktatásról, köznevelésről szóló törvény<ref>1993. évi LXXIX. Törvény a közoktatásról</ref> újra megerősített.
Ez a két törvény alapjaiban változtatta meg a magyar közoktatási rendszert, melynek fő ismertetőjegyévé vált a szabad iskolaválasztáshoz való jogon felül a korai szelekció, a szabad iskolaalapítás joga és az erős iskolai autonómia. Az iskolarendszer e fő jellemzői – megfelelő fékek és ellensúlyok beiktatásának hiányában - a tapasztalatok alapján erős szegregációs folyamatokhoz vezettek.<ref>Horn Dániel (2011) - essays on educational institutions and inequality of opportunity, A Doctoral Dissertation;Tóth Edit – Csapó Benő – Székely László (2010): Az iskolák és osztályok közötti különbségek alakulása a magyar iskolarendszerben. Közgazdasági Szemle, LVII. évf., 2010. szeptember (798–814. o.) </ref>
 
Tóth Edit – Csapó Benő – Székely László (2010): Az iskolák és osztályok közötti különbségek alakulása a magyar iskolarendszerben. Közgazdasági Szemle, LVII. évf., 2010. szeptember (798–814. o.) </ref>
Kutatások szerint a szegregációs folyamatok már az általános iskolai szinten megkezdődnek annak ellenére, hogy az általános iskolákban a körzetes iskolaválasztás rendszere van érvényben, azaz jogilag minden az adott körzetbe tartozó gyereket el kell helyezni egy iskolában.A 2007. évi LXXXVII. közoktatási törvény módosítása értelmében a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekeket előnyben kell részesítenie az általános iskolának a felvételi során.
Ezzel együtt a gyakorlat azt mutatja, hogy az általános iskolák informális módon sokszor vetnek be finomabb technikákat a jelentkezők közül a legjobbak kiválogatására, ami egyik fő magyarázó tényezője az általános iskolai szegregációnak.<ref>KERTESI GÁBOR–KÉZDI GÁBOR [2005a]: Általános iskolai szegregáció, I. Okok és következmények.Közgazdasági Szemle. 52. évf. 4. sz. 317–355. o.); KERTESI GÁBOR–KÉZDI GÁBOR [2005b]: Általános iskolai szegregáció, II. Az általános iskolai szegregálódás folyamata Magyarországon és az iskolai teljesítménykülönbségek. Közgazdasági
Szemle. 52. évf. 5. sz.462–479.; Kertesi Gábor és Kézdi Gábor (2009), Általános iskolai szegregáció Magyarországon
az ezredforduló után, Közgazdasági Szemle, LVI. évf., 2009. november (959–1000. o.)</ref>

Középiskolai szinten az iskola már törvény szerint is szabadon döntheti el, milyen kiválasztási módszer (például felvételi) szerint rangsorolja a jelentkezőket és közülük kiket vesz fel.
 
Mint látható, a szabad iskolaválasztás gyakorlatát és hatásait nagyban befolyásolják további intézményrendszeri jellemzők, mint például korai szelekció, az iskolai autonómia, a finanszírozási struktúra (lásd pedagógusi kontraszelekció), az intézmény fenntartója, illetve a helyi oktatáspolitikai környezet.
 
Mint látható, a szabad iskolaválasztás gyakorlatát és hatásait nagyban befolyásolják további intézményrendszeri jellemzők, mint például korai szelekció, az iskolai autonómia, a finanszírozási struktúra (lásd pedagógusi kontraszelekció), az intézmény fenntartója, illetve a helyi oktatáspolitikai környezet. Míg a szabad iskolaválasztás kiindulópontja az egyenlőségre, egyenlő jogokra épül, számos szakértő ért egyet abban, hogy a magyar oktatási rendszer halmozott egyenlőtlenségekkel küszködik<ref>Berényi E,Berkovits B, és Erőss G (2008), Az iskolába rendezett gyerek – kiváltság és különbségtétel a közoktatásban, Gondolat Kiadó, Budapest</ref> és a szociálisan hátrányos helyzetűek képességbeli felzárkóztatására nem helyeznek megfelelő hangsúlyt. Mindez markáns szegregációs folyamatokat, illetve komoly minőségbeli különbségeket eredményez az iskolák között.<ref>Berényi E,Berkovits B, és Erőss G (2008), Az iskolába rendezett gyerek – kiváltság és különbségtétel a közoktatásban, Gondolat Kiadó, Budapest</ref>
 
==Források==