„Szabad iskolaválasztás” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
22. sor:
A versenyképesség növelése érdekében az iskolák igyekeznek minél attraktívabb kínálattal szolgálni és meggyőzni a döntéshozó szülőket. A szülőknek való megfelelést meghatározza az iskola jó teljesítménye. Egyes vélekedések szerint a homogénebb összetételű osztályokban könnyebben lehet a tanulók igényeihez és képességeihez szabni a tananyagot és az oktatási módszereket.<ref>Betts, Julian R. (2011): The Economics of Tracking in Education. In: Handbook of the Economics of Education (szerk.: Stephen Machin – Ludger Woessmann – Eric A. Hanushek), Volume 3:341–81. Elsevier, 2011. Elérhető: http://www.sciencedirect.com/science/article/pii/B9780444534293000077</ref>
Más tudományos kutatások azonban arra a következtetésre jutottak, hogy az integrált tanulói közösség - amennyiben a [[hátrányos helyzet|hátrányos helyzetűek]] aránya nem halad meg egy bizonyos küszöbértéket (ezt általában 25 százaléknál húzzák meg) - megfelelő pedagógiai módszerekkel kiegészülve a hátrányos helyzetű háttérrel rendelkező tanulók eredményeire jótékony hatással van, míg a nem-hátrányos helyzetű tanulók eredményeit legalábbis nem rontja, de sok esetben javítja is.<ref>Kézdi Gábor és Surányi Éva (2008).
Egy sikeres iskolai integrációs program tapasztalatai. Kutatási összefoglaló. Educatio Kht., Budapest</ref>
Amennyiben a szülők előnyben részesítik, hogy gyerekeik jobb, vagy legalább hasonlóan jó képességű gyerekekkel tanuljanak együtt, az iskolák arra fognak törekedni, hogy ezeknek az elvárásoknak megfeleljenek. Ezen körülmények felerősíthetik az iskolai szegregáció kialakulását és mélyíthetik az iskolák közötti minőségbeli különbségeket.
| |||