„Quintus Septimius Florens Tertullianus” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
59. sor:
A [[gnoszticizmus]] kérdéseit taglalja az ''Adversus Valentinianos'' (A valentinianusok ellen) című műve.<ref name=katlex/> A ''Scorpiacae'' című munkájában a [[Skorpiók|skorpió]] mérgéhez hasonlítja a gnózist, melynek egyetlen ellenszerét a [[vértanú]]ságban látja.<ref name=katlex/> A ''De carne Christi'' (Krisztus testéről) írt könyvében a [[doketizmus]] nézeteit igyekszik megcáfolni.<ref name=katlex/> A keresztény teremtéstant a ''Hermogenes ellen'' (Adversus Hermogenem) című írása védelmezi.<ref name=katlex/>Ebben nagyon nagyon leértékeli a [[filozófia]] teljesítményét, és tagadja, hogy a bölcselet Krisztus születése előtt bármi érdemleges eredményre is jutott volna, főként az istenismeret terén.<ref name=katlex/>
Tertullainus legterjedelmesebb munkája a [[207]] körül keletkezett ''Adversus Marcionem'' (Markion ellen), mely 5 könyvből áll.<ref name=katlex/> Az egyes könyvek lépésről lépésre támadják és cáfolják [[Markión]] tanait.<ref name=katlex/> Az első két könyv azt bizonyítja Markionnal szemben, hogy a jó Isten és a Teremtő azonos, míg a 3. könyv központi témája: Jézus a [[próféta|próféták]] által megígért Messiás.<ref name=katlex/> (Markion szerint ugyanis az ószövetségi prófétáknak sejtelmük sem lehetett Krisztusról.)<ref name=katlex/> A 4. és 5. könyvben Markion [[újszövetség]]i [[Bibliai kánon|kánon]]ját bírálja Tertullainus.<ref name=katlex/>
Összefoglaló jellegű, eretnekellenes munka a ''De praescriptione haereticorum'' (Pergátló kifogás).<ref name=katlex/><ref>A címet igen nehéz megfelelőképpen magyarra fordítani. A praescriptio a római jog szótárából vett kifejezés, mely rendeletet, parancsot, megszabást, korlátozást, kikötést jelent. A praescriptio olyan törvényes előírás, melyre hivatkozhatott a panaszos, a vádat eleve elutasítva, megakadályozva így a per létrejöttét. (Katolikus lexikon)</ref> Az írás középpontjában az a kérdés áll, ki hivatkozhat egyáltalán a Szentírásra, ki tudja hitelesen értelmezni a Szentírást.<ref name=katlex/> Tulajdonképpen [[Szent Iréneusz]] ''Eretnekségek ellen'' című nagy művének folytatása, azzal a különbséggel, hogy Iréneusz nem akarta kivenni az eretnekek kezéből a Szentírást, Tertullainus viszont egyenesen megtiltja, hogy a Szentírásra hivatkozzanak.<ref name=katlex/> Jellemző, hogy a szerző nem hisz abban, hogy az eretnekekkel eredményesen lehet vitatkozni.<ref name=katlex/> Gondolatmenetének gerince két lényeges megállapítás: Krisztus az evangéliumhirdetést az [[apostol]]okra bízta, az apostolok pedig azokra az egyházakra, melyeket ők maguk alapítottak.<ref name=katlex/> Az eretnekeknek tehát nincs hivatkozási alapjuk az egyházi tekintéllyel szemben, mert későbbiek az apostoloknál, és az apostoli alapítású egyházaknál.<ref name=katlex/>
| |||