„Auer Lipót” változatai közötti eltérés

Első zenetanára szülővárosában Liedl Lipót volt, majd 1853 és 1856 között [[Budapest]]en [[Ridley-Kohne Dávid]] tanította. [[Bécs]]ben [[Jakob Dont]] és [[Georg Hellmesberger]] képezte tovább,. és tizenháromTizenhárom éves korában kapott diplomát, de igazi művésszé [[Joachim József (hegedűművész)|Joachim József]] keze alatt vált. A magyar muzsikust kinevezték a [[Szentpétervár]]i Konzervatórium tanárának, pár évtized alatt a cár udvari szólóhegedűsévé emelkedett és orosz [[Nemesség|nemesi rangot]] kapott. Oroszország mellett – hegedűsként és karmesterként – nagy sikereket aratott [[Európa]] több országában, később az [[Amerikai Egyesült Államok]]ban is.

Kiemelkedő mind művészi és, mind pedagógusi tevékenysége. Zenei karrierjének csúcsán országok és uralkodók versengtek, hogy hallhassák játékát. Zenepedagógusként a [[hegedű]]játék oktatásában alkotott maradandót, korának leghíresebb hegedűtanáraként tartják számon. Ő volt az „orosz hegedűiskola” megalapozója, nevéhez kötik az úgynevezett pétervári vonófogást. Csak Oroszországban több mint 300 kiváló hegedűs került ki iskolájából, köztük több világhírű szólista is, például [[Mischa Elman]], [[JaschaJasha Heifetz]] és [[Nathan Milstein]].

Az [[1905-ös orosz forradalom|1905-ös forradalom]] idején Németországban és Angliában turnézott, így az otthoni eseményekről csak a sajtóból és levelekből értesült. A forradalom a konzervatóriumot sem kerülte el, de Auer nem foglalt állást a kérdésben. Abban viszont igen, hogy később követelte az események miatt kicsapott hallgatók és [[Nyikolaj Andrejevics Rimszkij-Korszakov|Rimszkij-Korszakov]] visszavételét az intézménybe. Európai tartózkodásai alatt is tanított, kurzusokat szervezett Londonban és Loschwitzban. Auert valósággal elözönlötték a tanítványok, s a népes „kolónia” folyamatosan követte a mestert, sokan még Pétervárra is utána mentek, amikor az [[első világháború]] kitörése után hazatért (páran a szüleikkel együtt). [[MishaMischa Elman]] és [[Efrem Zimbalist]] bemutatkozó hangversenyére külön elutazott, hogy felkészítse őket a koncertre. Amikor 1911-ben beszüntette nyári londoni kurzusát, Loschwitzban folytatta, ahol 30–40 hegedűs gyűlt össze.{{refhely|Rakos 1981|61–64. o.|azonos=Rakos6164}} ''„Loschwitz gyönyörű kis falu … hegedűs központ lett…, mindegyik házban lakott egy-egy fiatal koncerttermi reménység”'' – írta önéletrajzában.{{refhely|Auer 1923|93. o.}} A világ összes tájáról érkező tanítványok között egy magyar volt: [[Melles Béla]], aki később a [[Magyar Állami Operaház|budapesti operaház]] koncertmestere és a [[Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem|Zeneakadémia]] tanára lett.{{azonos|Rakos6164}}

* [[Mischa Elman]]

* Jascha[[Jasha Heifetz]]