„Tyikszi” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a link |
|||
48. sor:
Az öböl 21 km hosszú, bejárata 17 km széles. Az 1910-es évek végén [[Fjodor Andrejevics Matisen|Fjodor Matisen]] (vagy Matissen, Matiessen) „feltérképezte a Tyikszi-öblöt, s felfedezte a szogai széntelepet, a jövendő tengeri kikötő energiabázisát.”<ref>{{cite book |author=Lennart Meri|others=ford. Bereczki Gábor |title=Az északi fény kapujában| publisher=Gondolat Könyvkiadó |location= Budapest | year=1982 |id= ISBN 963 281 157 7 |pages=148}}</ref> A település az [[északkeleti átjáró]] rendszeres használatának kezdetén, 1932–1934-ben keletkezett, 1939-ben városi jellegű település rangjára emelkedett.
Éghajlata rendkívül zord. Gyakoriak a hosszan tartó hóviharok, a tél nyolc hónapig is elhúzódik. A januári középhőmérséklet -35 °C, a júliusi 11 °C. A sarki éjszaka november 17-étől január 25-éig, a sarki nappal
A település gazdasági jelentőségét teherkikötője adja, mely július közepe és október közepe között fogad hajókat. Fontos átrakodó állomás: az európai országrészből érkező tengeri hajók rakományát innen folyami hajókon szállítják tovább a Lénán és más folyókon.
Tyikszit a hajózó idényben [[Jakutszk]]kal a Lénán közlekedő hajójárat köti össze; repülőterét polgári célra is használják.
== Források ==
| |||