„Finn márka” változatai közötti eltérés

186 bájt hozzáadva ,  4 évvel ezelőtt
 
== Bankjegyek ==
'''A finn márka 1860 és 1963 között'''
A finn jegybank ([[Suomen Pankki]]) 1841-ben adta ki első [[Orosz rubel|rubel]] bankjegyeit. Az 1809-től 1917. december 6-ig az orosz birodalom autonóm nagyhercegségeként létező Finnország 1860-ban vezette be a finn márka valutát, ennek árfolyama csak 1865-ig volt rögzítve 1 rubel = 4 márka árfolyamon a cári pénzhez. A finn papírpénzek az orosz fennhatóság alatt finn, svéd és orosz, a függetlenné válás után pedig egészen az euró bevezetéséig finn és svéd nyelvű feliratokat tartalmaztak. Az első, majd a második világháború következtében jelentős infláció lépett fel. Az 1922-es bankjegyszériát [[Eliel Saarinen|Gottlieb Eliel Saarinen]] tervezte, ennek az 50, 100, 500 és 1000 márkásain szereplő férfiak és nők meztelen csoportképei kisebb botrányt váltottak ki annak idején. 1939-ben bocsájtották ki az első 5000 márkást [[Johan (Juhana) Vilhelm Snellman]] portréjával, még 1945-ben új 50 és 100 márkás került forgalomba előoldalán Finnország címerével. 1955-ben a korábbi nagyméretű címletekkel szemben kisméretű, modern szériát vezettek be.<ref>Albert Pick: Standard Catalog of World Paper Money - seventh edition, general issues, volume two - Krause Publications Iola Wisconsin 1994</ref> 1963. január elsején Finnországban valutareformot hajtottak végre, 1 új márka 100 régivel lett egyenlő. Az új címletsorban 1, 5, 10, 50 és 100 márkás bankjegyek kerültek kibocsájtásra. Az előző, 1955-ös szériájú, [[Tapio Wirkka]] tervezte régi márka bankjegyek átalakított változatai voltak. Az egymárkás előoldalán gabonakalászok, az ötösén fenyőág, a tízesén [[Juho Kusti Paasikivi]] (1870-1956) finn köztársasági elnök portréja, az ötvenesén [[Kaarlo Juho Stĺhlberg]] (1865-1952) finn köztársaségi elnök, a százasén pedig [[Johan (Juhana) Vilhelm Snellman]] (1806-1881) filozófus, államférfi képmása szerepelt, mindegyik hátoldalára egységesen [[Finnország]] címere került. Az előoldalon csak finn, a hátoldalon finn és svéd feliratok szerepeltek. 1975-ben bevezették az 500 márkás címletet [[Urho Kekkonen|Urho Kaleva Kekkonen]] (1900-1986) portréjával. Ennek az 500 márkásnak az érdekessége, hogy egy élő személy, Finnország akkor hivatalban lévő köztársasági elnöke került rá, s ez meglehetősen szokatlan eljárás a modern demokratikus világban. Az ötszázas hátoldalán Finnországé mellett a kilenc történelmi finn tartomány címere szerepelt. 1976-ban új típusú 100-as, 1977-ben új 50-es, 1980-ban pedig új 10 márkás került forgalomba ugyanazon személyek portréjával, de más dizájnnal, a hátoldalukon az államcímerrel.<ref>http://banknote.ws/COLLECTION/countries/EUR/FIN/FIN-FIB.htm</ref> 1986-ban teljesen új, [[Erik Bruun]] (1926- ) tervezte széria debütált, ezen a korábbi márka bankjegyekről ismerős neves finnek képmásait is lecserélték más hírességekére. A bankjegysorozat első tagját, a 10 márkás bankjegyet [[1993]]-ban kivonták a forgalomból, és ugyanebben az évben ennek helyettesítésére bevezettél a 20 márkás bankjegyet. Az 1990-es évek elején biztonságtechnikai szempontból felújították az 1986-os szériát. A 20, 50 és 100 márkás címletek többek között rejtett képpel és bújtatott fémszállal, még az 500 és 1000 márkások [[Holográfia|hologram]]<nowiki/>mal és bújtatott fémszállal lettek ellátva (1986 Litt.A széria - azaz 1986-os második széria), a 20 márkás második (1993 Litt.A) kiadása később szintén hologramot kapott. Ezek a címletek ez első, 1986-os kibocsájtáshoz képest már nem csak a hát-, hanem az előoldalukon is hordoztak svéd nyelvű feliratokat.<ref> Albert Pick: Standard Catalog of World Paper Money - seventh edition, general issues, volume two - Krause Publications Iola Wisconsin 1994</ref> Ugyan az 5000 márkás (840.94€) címletet is megterveztette a finn jegybank, de ennek bevezetésétől végül elálltak. Az ötezres előoldalára [[Mikael Agricola]] (1510-1557) reformátor, teológus, lelkész és nyelvész képmása került volna, a hátoldalára pedig a Turku-i katedrális. A finn papírpénzek különlegessége a hitelesítő aláírás változatok különlegesen magas száma, ez az 1963-as valutareform után is jellemző volt. Például az 1963-as típusú 10 márkást 1980-ig tartó kibocsájtási időszaka alatt 155 különböző szignóváltozatban hozták forgalomba.<ref>http://banknote.ws/COLLECTION/countries/EUR/FIN/FIN-FIB.htm</ref>
 
A finn jegybank ([[Suomen Pankki]]) 1841-ben adta ki első [[Orosz rubel|rubel]] bankjegyeit. Az 1809-ig svéd fennhatóság alá tartozó Finnország 1809-től 1917. december 6-ig az orosz birodalom autonóm nagyhercegségeként létezett. A [[Finn Nagyhercegség]] 1860-ban vezette be a finn márka valutát, ennek árfolyama csak 1865-ig volt rögzítve 1 rubel = 4 márka árfolyamon a cári pénzhez. A finn papírpénzek az orosz fennhatóság alatt finn, svéd és orosz, a függetlenné válás után pedig egészen az [[euró]] bevezetéséig finn és svéd nyelvű feliratokat tartalmaztak. Az első, majd a második világháború következtében jelentős infláció lépett fel. Az 1922-es bankjegyszériát [[Eliel Saarinen|Gottlieb Eliel Saarinen]] tervezte, ennek az 50, 100, 500 és 1000 márkásain szereplő férfiak és nők meztelen csoportképei kisebb botrányt váltottak ki annak idején. 1939-ben bocsájtották ki az első 5000 márkást [[Johan (Juhana) Vilhelm Snellman]] portréjával, még 1945-ben új 50 és 100 márkás került forgalomba előoldalán Finnország címerével. 1955-ben a korábbi nagyméretű címletekkel szemben kisméretű, modern szériát vezettek be.<ref>Albert Pick: Standard Catalog of World Paper Money - seventh edition, general issues, volume two - Krause Publications Iola Wisconsin 1994</ref>
 
'''Az 1963-as valutareform utáni bankjegyek'''
 
A finn jegybank ([[Suomen Pankki]]) 1841-ben adta ki első [[Orosz rubel|rubel]] bankjegyeit. Az 1809-től 1917. december 6-ig az orosz birodalom autonóm nagyhercegségeként létező Finnország 1860-ban vezette be a finn márka valutát, ennek árfolyama csak 1865-ig volt rögzítve 1 rubel = 4 márka árfolyamon a cári pénzhez. A finn papírpénzek az orosz fennhatóság alatt finn, svéd és orosz, a függetlenné válás után pedig egészen az euró bevezetéséig finn és svéd nyelvű feliratokat tartalmaztak. Az első, majd a második világháború következtében jelentős infláció lépett fel. Az 1922-es bankjegyszériát [[Eliel Saarinen|Gottlieb Eliel Saarinen]] tervezte, ennek az 50, 100, 500 és 1000 márkásain szereplő férfiak és nők meztelen csoportképei kisebb botrányt váltottak ki annak idején. 1939-ben bocsájtották ki az első 5000 márkást [[Johan (Juhana) Vilhelm Snellman]] portréjával, még 1945-ben új 50 és 100 márkás került forgalomba előoldalán Finnország címerével. 1955-ben a korábbi nagyméretű címletekkel szemben kisméretű, modern szériát vezettek be.<refnowiki>Albert Pick: Standard Catalog of World Paper Money - seventh edition, general issues, volume two - Krause Publications Iola Wisconsin 1994</refnowiki> 1963. január elsején Finnországban valutareformot hajtottak végre, 1 új márka 100 régivel lett egyenlő. Az új címletsorban 1, 5, 10, 50 és 100 márkás bankjegyek kerültek kibocsájtásra. Az előző, 1955-ös szériájú, [[Tapio Wirkka]] tervezte régi márka bankjegyek átalakított változatai voltak. Az egymárkás előoldalán gabonakalászok, az ötösén fenyőág, a tízesén [[Juho Kusti Paasikivi]] (1870-1956) finn köztársasági elnök portréja, az ötvenesén [[Kaarlo Juho Stĺhlberg]] (1865-1952) finn köztársaségi elnök, a százasén pedig [[Johan (Juhana) Vilhelm Snellman]] (1806-1881) filozófus, államférfi képmása szerepelt, mindegyik hátoldalára egységesen [[Finnország]] címere került. Az előoldalon csak finn, a hátoldalon finn és svéd feliratok szerepeltek. 1975-ben bevezették az 500 márkás címletet [[Urho Kekkonen|Urho Kaleva Kekkonen]] (1900-1986) portréjával. Ennek az 500 márkásnak az érdekessége, hogy egy élő személy, Finnország akkor hivatalban lévő köztársasági elnöke került rá, s ez meglehetősen szokatlan eljárás a modern demokratikus világban. Az ötszázas hátoldalán Finnországé mellett a kilenc történelmi finn tartomány címere szerepelt. 1976-ban új típusú 100-as, 1977-ben új 50-es, 1980-ban pedig új 10 márkás került forgalomba ugyanazon személyek portréjával, de más dizájnnal, a hátoldalukon az államcímerrel.<ref>http://banknote.ws/COLLECTION/countries/EUR/FIN/FIN-FIB.htm</ref> 1986-ban teljesen új, [[Erik Bruun]] (1926- ) tervezte széria debütált, ezen a korábbi márka bankjegyekről ismerős neves finnek képmásait is lecserélték más hírességekére. A bankjegysorozat első tagját, a 10 márkás bankjegyet [[1993]]-ban kivonták a forgalomból, és ugyanebben az évben ennek helyettesítésére bevezettél a 20 márkás bankjegyet. Az 1990-es évek elején biztonságtechnikai szempontból felújították az 1986-os szériát. A 20, 50 és 100 márkás címletek többek között rejtett képpel és bújtatott fémszállal, még az 500 és 1000 márkások [[Holográfia|hologram]]<nowiki/>mal és bújtatott fémszállal lettek ellátva (1986 Litt.A széria - azaz 1986-os második széria), a 20 márkás második (1993 Litt.A) kiadása később szintén hologramot kapott. Ezek a címletek ez első, 1986-os kibocsájtáshoz képest már nem csak a hát-, hanem az előoldalukon is hordoztak svéd nyelvű feliratokat.<ref> Albert Pick: Standard Catalog of World Paper Money - seventh edition, general issues, volume two - Krause Publications Iola Wisconsin 1994</ref> Ugyan az 5000 márkás (840.94€) címletet is megterveztette a finn jegybank, de ennek bevezetésétől végül elálltak. Az ötezres előoldalára [[Mikael Agricola]] (1510-1557) reformátor, teológus, lelkész és nyelvész képmása került volna, a hátoldalára pedig a Turku-i katedrális. A finn papírpénzek különlegessége a hitelesítő aláírás változatok különlegesen magas száma, ez az 1963-as valutareform után is jellemző volt. Például az 1963-as típusú 10 márkást 1980-ig tartó kibocsájtási időszaka alatt 155 különböző szignóváltozatban hozták forgalomba.<ref>http://banknote.ws/COLLECTION/countries/EUR/FIN/FIN-FIB.htm</ref>
=== 1986-os sorozat ===
{| {{széptáblázat}}
3 487

szerkesztés