„Giovanni Lorenzo Bernini” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Voxfax (vitalap | szerkesztései)
alakja
Voxfax (vitalap | szerkesztései)
32. sor:
 
== Bernini mint szobrász ==
[[Fájl:Mathi.jpg|thumb|Mathilde di Canossa szobra, San Pietro, Róma, VatkiánVatikán]]
 
Szobrászati műveinek hosszú sora keletkezett ez időben: [[VIII. Orbán pápa]] sok képmásán kívül egyéb, rendkívül eleven mellszobrok sokasága: Borghese bíborosé (Róma, Villa Borghese), Costanza Buonarellié (Firenze, Museo Nationale) és sok más. Legnagyszerűbb szobrászati műve ez időből (melyet 1647–ben fejezett be) [[VIII. Orbán pápa]] síremléke a római Szent Péter templomban. Kompozícióban, felfogásban újszerű mű, a [[barokk]] szobrászat legfontosabb alkotásainak egyike. Híres részlete a csontváz képében ábrázolt Halál, melyet [[B. Alessandro Valtrini]] síremlékén ([[Róma]], [[S. Lorenzo]] in, Damaso) is alkalmazott. Pompás dekorációk hosszú sorát állította elő, a [[barokk]] [[művészet]] erős hatásokra törekvő módján: a leghíresebb közöttük a római [[Sta Maria della Vittoria]] templom Cornaro kápolnájának kiképzése, az oltáron Bernini legjellemzőbb szobrászati műveinek egyike, a színpadiasan komponált Szent Teréz apoteózisa nevet viselő alkotás. Az illuzionisztikusan kiképzett loggiában pedig a Cornaro család tagjai kaptak helyet. A jelenet Szent Terézt örökíti meg és az isteni szeretet nyilát tartó angyalt. A történet hitelesítése bibliai alapokon nyugszik. Az extázis érzéki jellegét Szent Teréz is alátámasztotta: „az angyal nyila fájdalmasan és kéjesen hatolt belsejébe”. A XVIII. században azonban erkölcsi fenntartásokat ébresztett az erotikusnak vélt jelenet. Burckhard úgy vélte: „az istenség lealacsonyítása” a műalkotás. Bernini korában viszont nem élt semmiféle morális fenntartás ezzel kapcsolatban, sőt Bernini azt mondta, hogy „ez a legszebb mű, amely valaha is kikerült a keze alól”. A jelenet ábrázolás tehát megfelelt a kor vallásos érzületének, és az esztétikai ízlés keretein belül maradt. Az isten iránt érzett szerelem testi jellege az olasz barokk művészet naturális tendenciának ez csupán egy szélsőséges formáját vélte bemutatni. A beszüremlő fénysugár egy látomásszerű csillogással öltözteti fel a jelenetet, és a nézőnek az a benyomása támad, hogy a loggiában lévő Cornaro család tagjai előtt tűnik fel a jelenet.