„Szerkesztő:TéJo/próbalap” változatai közötti eltérés

'''Mischa Elman''', oroszul Михаи́л Сау́лович Э́льман, azaz Mihail Szaulovics Elman ([[Talne|Talnoje]], [[1891]]. [[január 20.]] – [[New York]], [[1967]]. [[április 5.]]) [[ukrajna]]i zsidó származású amerikai hegedűművész. [[Auer Lipót]] volt a mestere. Zenetörténészek szerint Elman kiemelkedő helyet foglal el a hegedűjáték történetében.<ref name={{refhely|Brook/>|31. o.}}

Mischa (Moses/Moishe<ref name={{refhely|FAU>[https://faujsa.fau.edu/elman_mischa/ FAU]</ref>}}) Elman a [[Kijev]] közelében fekvő kisvárosban, Talnojéban ([[Ukrajna]], [[Orosz Birodalom]]) született. Apja Saul Elman, anyja Jetta Fingeraut<ref name=NNDB>[http://www.nndb.com/people/184/000179644/ {{refhely|NNDB – Mischa Elman]</ref>.}} Nagyapja [[klezmer]]zenét játszó [[hegedűs]] volt, és apja is lelkes amatőr hegedűjátékos volt. A gyermek Mischa zenei tehetségére hamar fény derült, mert kis [[hegedű]]jén magától tanult meg számos dallamot. Tanár apja azonban habozott, hogy fiát zenészi pályára adja, mivel a zenészek társadalmi megbecsültsége igen alacsony volt. Végül mégis elvitte [[Odessza|Odesszába]], ahol a Cári Zeneakadémián Alekszandr Fidelmann-nál tanult. [[Pablo de Sarasate|Sarasate]] ajánlásával 11 éves korában felvételizett [[Auer Lipót]]nál, a Szentpétervári Konzervatóriumba. A meghallgatáson [[Henryk Wieniawski|Wieniawski]] ''2. hegedűverseny''ét és [[Niccolò Paganini|Paganini]] ''24 caprice''-ét játszotta, Auer el volt bűvölve. A konzervatóriumban való továbbtanulással kapcsolatban csak egy gond volt: [[Szentpétervár|Péterváron]] a zsidó szülők nem tartózkodhattak engedély nélkül (így járt később [[Jasha Heifetz|Heifetz]] is). Auer azonban kijárta az engedélyt apja számára.<ref name=Brook/><ref>{{cite video refhely| people = Bárány László, Kovács Péter | year = | title = Gyökerek és ágak| url = http://auerfilm.com/| format = | medium = dokumentumfilm| publisher = Olive Art| location = | accessdate = 2015-05-25| time = 28:30}}</ref>

Elman hamarosan Auer kedvenc tanítványa lett, és a tanár elhatározta, hogy a fiút gyorsan bemutatja egy fontos koncerten. A [[Szentpétervár]]on akkoriban komoly sikert arató [[Vecsey Ferenc]]cel kapcsolatban Auer megjegyezte, hogy az ő tanítványa jobb. Hogy bebizonyítsa, betegséget színlelve maga helyett Elmant küldte el a koncertjére, és eljátszatta vele [[Felix Mendelssohn-Bartholdy|Mendelssohn]] ''e-moll hegedűverseny''ét és [[Niccolò Paganini|Paganini]] ''Moto Perpetuó''ját. Olyan sikere volt, hogy a közönség hatszor tapsolta vissza.<ref name={{refhely|Naxos>[http://www.naxos.com/person/Mischa_Elman/1598.htm Naxos – Mischa Elman]</ref>}} Ezt követően elintézte, hogy Elman [[Pavlovszk (Szentpétervár)|pavlovszki]] látogatása során játszhasson a híres Colonne Zenekarral, pedig köztudott volt, hogy annak vezetője, Édouard Colonne gyűlölte a csodagyerekeket. Auer ezért nem is mondta meg neki, hogy „csak” egy gyerekről van szó. Amikor azonban a híres karmester meglátta a színpad mögött várakozó fiút, dühösen visszautasította a közreműködést. Elman kénytelen volt zongorakísérettel játszani, a karmester és a zenekar pedig beült a hallgatóság közé. A hangverseny végén Colonne elnézést kért Elmantól, és felkérte, működjön közre az Orchestra Colonne négy hónappal későbbi [[párizs]]i koncertjén. Ezen a hangversenyen [[Felix Mendelssohn-Bartholdy|Mendelssohn]] ''e-moll hegedűverseny''ét játszotta el – hatalmas sikerrel.<ref name=Brook>{{cite book refhely|author= Donald Brook |title= Violinists of Today |publisher= Rankin Brothers |year= 1950 |location= |id= |pages= 31–39| url= https://archive.org/stream/violinistsoftoda009124mbp/violinistsoftoda009124mbp_djvu.txt|accesdate=2015-07-06}}</ref>{33–34. o.}}

Nemzetközi karrierje 1904-ben, [[berlin]]i koncertjével kezdődött.<ref name={{refhely|Lexikon>''Magyar nagylexikon 7''. Magyar Nagylexikon Kiadó, Budapest, 1998, |242. o.</ref>}} Ezt megelőzően még otthoni gazdag mecénások segítették, később Mecklenburg-Strelitz nagyhercegtől kapott egy remek [[Amati]] hegedűt. 1905. március 21-én mutatkozott be [[London]]ban, a Queen’s Hallban. [[Pjotr Iljics Csajkovszkij|Csajkovszkij]] ''[[Hegedűverseny (Csajkovszkij)|Hegedűversenyét]]'' játszotta, és a közönség felállva ünnepelte, ráadások sorát kikövetelve. Utolsó ráadását éjjel közel fél tizenkettőkor kezdte el, bár a közönség továbbiakat is akart. ''„Ennek a fiatal hegedűművésznek, aki a kontinensen már tökéletes elismeréseket aratott, … első bemutatkozása Angliában … egy valóságos diadal”'' – írta a sajtó ''(The Strad)''. Európai turnéja során Londonban telepedett le. [[Oscar Hammerstein I|Oscar Hammerstein]] javaslatára 1908-ban [[New York]]ban is bemutatkozott a [[Carnegie Hall]]ban. Az Orosz Szimfonikus Zenekar közreműködésével egy kétórás programot teljesített, és elbűvölte az amerikai közönséget is. A [[Első világháború|világháború]] miatt továbbra is Londonban élt, bár [[II. Miklós orosz cár|II. Miklós cár]] felmentést adott számára a katonaság alól, és személyes levélben kérte, térjen haza. Elman azonban 1911-ben családjával együtt az [[Amerikai Egyesült Államok|Egyesült Államokban]] telepedett le.<ref name={{refhely|Brook/><ref|36–37. name=o.}}{{refhely|Naxos/>}}

Amerikában Elman elismertsége fokozatosan nőtt, majdrengeteget hangversenyezett, sok hanglemezfelvételt készített. 1917-ben a [[boston]]i Phi Mu Alpha Sinfonia nevű zenei egyesület a tagjai közé választotta. 1923-ban megkapta az amerikai állampolgárságot., Kétmajd két évvel ezután, (1925. május 6-án megnősült.) elvetteFelesége, az amerikai Helen Frances KattentKatten (1899–1994). Felesége esküvői ajándéka a híres Madame Recamier (vagy Molitor) [[Stradivarius]] volt.<ref name=Brook/>{{refhely|Brook|37. o.}} A házaspárnak két gyermeke született: Nadia és Joseph.<ref name={{refhely|NNDB/>}}

Mischa Elman hangfelvételi munkássága több mint hatvan évet ölel fel. Első, 78- fordulatos lemezét 1906-ban készítette [[Párizs]]ban, a [[Pathe|PathénélPathé Records]]-nál, utolsó lemezét pedig röviddel a halála előtt, 1967-ben vette fel.<ref name={{refhely|FAU/>}}

Az alábbi felsorolás egy rövid áttekintést ad Mischa Elman hangfelvételeiből. AKésőbb a felvételek majd’ mindegyikét kiadták később [[CD]]-n is.<ref>[http://adp.library.ucsb.edu/index.php/talent/detail/28153/Elman_Mischa_instrumentalist_violin DAHR – Mischa Elman (instrumentalist : violin)]</ref><ref>[http://www.discogs.com/artist/833710-Mischa-Elman discogs – Mischa Elman]</ref>

* [{{hely|Thirteen}} {{CitWeb |url= http://www.thirteen.org/publicarts/violin/elman.html Thirteen,|szerző= |cím= ''Legendary violinists – ''Mischa Elman''] |alcím= |weblap= thirteen.org |nyelvkód= en |elér= 2015-7-8}}