„Zsoldos Jenő” változatai közötti eltérés

Tanulmányait a budapesti egyetemen magyar-latin szakán végezte, ugyanitt nyert 1923-ban doktori oklevelet. RövidKezdetben (1919-ben) a Tavaszmező utcai gimnázium tanára volt, államia szolgálatkövetkező utánévtől a pesti zsidó leánygimnázium tanára, később pedig egyidejűleg irányította fiúgimnáziumot is. A diákok rendkívül szigorú embernek ismerték, szerintük az igazgató közreműködése miatt különítették el igen élesen a fiúkat és a lányokat, a korabeli pletyka szerint egy diáklány szerelmes lett belé, ám öngyilkos lett, és az ilyen esetek elkerülése végett fontosnak látta a szegregációt. Sőt, reggelente az iskola mellett várta, nézte az iskolába igyekvő lányokat, fiúval jönnek-e vagy sem, illetve hogy viselik-e az egyensapkájukat.<ref> {{cite web |url=http://fovarosi.blog.hu/2015/03/01/a_radnoti_gimnazium_kalandos_evtizedei |title=A Radnóti Gimnázium kalandos évtizedei |accessdate= 2015-07-09|author=Kovács Tamás |last= |first= |authorlink= |coauthors= |date= 2015-03-01|year= |month= |format= |work= fovarosi.blog.hu|publisher= |pages=}}</ref>

Irodalmi működésének területe: magyar-zsidó irodalmi kapcsolatok és vonatkozások. E téren nagyon értékes munkásságot fejtett ki és e témakörnek egyik legegyénibb és legmodernebb kutatója volt. 1925-26-ban a [[Zsidó Szemle]] segédszerkesztője volt. 1936-tól 6 éven át szerkesztette a Libanon c. periodikát. Tanulmányai, cikkei a magyar zsidó lapokban, alkalmi kiadványokban és folyóiratokban jelentek meg. A [[Magyar Zsidó Lexikon]] munkatársa volt. Szerepet vállalat a Magyar-Zsidó Oklevéltár szerkesztésében, s 3 évtizeden keresztül a Magyar Nyelvőr állandó munkatársa is volt.