„VIII. Benedek pápa” változatai közötti eltérés

nagyság=200px|

Eredeti neve=Theophylactus|

kezdete=[[1012]]. [[május 13.]]|

felszentelése=[[1012]]. [[május 18.]]|

Előző pápa=[[IV. Szergiusz pápa|IV. Szergiusz]]|

Következő pápa=[[XIX. János pápa|XIX. János]]|

}}

 

 

Eredetileg '''II. Theophülaktosz''' néven látta meg a napvilágot a valaha nagy befolyással rendelkező dél-itáliai [[Tusculum]] grófi családjában. Gergely, tusculumi gróf és Mária gyermeke volt, a későbbi [[XIX. János pápa]] testvére. A gazdag nemesi udvarban nevelkedett, kiváló ismereteket szerzett a politika, hadviselés és egyéb tudományok terén is. Hívőnek nevelték, de sosem akart a papi pályára lépni. [[III. Ottó német-római császár|III. Ottó]] német-római császár halála óta [[Róma|Rómát]] a [[Crescenti]] család uralta. Azonban a zsarnoki uralkodók hatalma egyre gyengébb lett, és sok nemes számára egyre terhesebb is. Végül [[IV. Szergiusz pápa]] halála után [[1012]]-ben a tusculumi grófok vezetésével lázadás tört ki a Crescentiek ellen, amely leginkább a pápaválasztásban mutatkozott meg. A grófok a zsinatnál elérték, hogy az II. Theophülaktoszt válassza meg [[Szent Péter]] utódjának. A Crescenti-párt hívei azonnal ellenpápát állítottak [[VI. Gergely (ellenpápa)|VI. Gergely]] személyében. A harcok még javában folytak, amikor [[1012]]. [[május 18.|május 18-án]] Theophülaktosz fejére helyezték a pápai [[tiara|tiarát]], és az ifjú gróf felvette a ''Benedek'' uralkodói nevet.

A keleti egyházzal vitába került, és mivel a [[bizánc]]iak ellenében szüksége volt a császár támogatására, székesegyházzá szentelte fel a Henrik szívügyének számító [[bamberg]]i templomot [[1020]]-ban. Ezután ellátogatott a [[fulda]]i kolostorba, majd itt fogadta II. Henrik kartáját, amelyben az uralkodó elismerte [[I. Károly frank császár|Nagy Károly]] és [[I. Ottó német-római császár|Nagy Ottó]] adományait az egyháznak. [[1022]]-ben újra zsinatot hívott össze, ezúttal [[Pavia|Paviában]]. Ekkor megerősítette a római gyűlés határozatait, és ismét lépéseket tett a szimónia felszámolása és a [[cölibátus]] betartatása felé. Ennek aztán szöges ellentéteként hamarosan elismerte ''Gauzlin'', [[II. Róbert francia király|II. (Kegyes) Róbert]], [[Franciaország|francia]] [[király]] testvérének kinevezését bizonyos egyházi posztokra. ''Benedek'' ezt azért engedte meg, mert Gauzlin-t személyesen ismerte, és tudta hogy jóságos vezető lesz belőle, és az uralkodó is feltétlen ragaszkodott a kinevezés pápai elismeréséhez, és az egyházfő nem akart ujjat húzni a nagyhatalmú uralkodóval. ''Benedek'' volt az első pápa aki a dokumentációk alapján kihirdette ''Isten békéjét'', azaz a [[treuga Dei]]t. Közreműködését kérték a [[Grado (Olaszország)|gradói]] és [[aquileia]]i [[pátriárka|pátriárkák]] közötti végeláthatatlan elsőbbségi vita elsimításában. A jogokat ''Benedek''nek sem sikerült egyértelműen meghatároznia. [[1022]]-ben fogadta a Rómába zarándokolt [[Canterbury]] [[érsek]]et, ''Ethelnoth''t, akivel átbeszélték a távoli egyház helyzetét, majd ''Benedek'' [[pallium]]ot adományozott az érseknek.

 

 

==Művei==