„Hidrogén” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Nemzetközi katalógusok. |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
109. sor:
=== Izotópjai ===
{{Bővebben|A hidrogén izotópjai}}
[[Fájl:Hydrogen discharge tube.jpg|220px|bélyegkép|Hidrogén kisülési cső
[[Fájl:Deuterium discharge tube.jpg|220px|bélyegkép|Deutérium kisülési cső
[[Fájl:Protium.svg|bélyegkép|220px|A prócium a hidrogén leggyakoribb [[izotóp]]ja, egy protonból és egy elektronból áll. Egyedülálló a stabil izotópok közt, mivel nincs neutronja (hogy miért nincs másik, arról bővebben lásd: [[A hélium izotópjai#Hélium-2 (diproton)|diproton]])
A hidrogénnek három természetben előforduló izotópja van, ezek jelölése <sup>1</sup>H, <sup>2</sup>H és <sup>3</sup>H. Laboratóriumban egyéb, nagymértékben instabil hidrogén-atommagokat (<sup>4</sup>H-től <sup>7</sup>H-ig) is előállítottak már, de ezeket a természetben nem figyelték meg.<ref name="Gurov">{{cite journal
154. sor:
=== Szerepe a kvantumelméletben ===
[[Fájl:Emission spectrum-H.svg|500px|bélyegkép|A hidrogén emissziós színképe a látható tartományban. Ezek a Balmer-sorozat látható vonalai
Az egy protonból és egy elektronból álló viszonylag egyszerű atomszerkezete révén, a hidrogénatom illetve az általa elnyelt és kibocsátott fény volt a középpontja az [[atom]]szerkezeti elméletek fejlődésének.<ref>{{cite book|last=Crepeau |first=Bob |title=Niels Bohr: The Atomic Model |journal=Great Scientific Minds |publisher=Great Neck Publishing |date=2006-01-01 |isbn=1-4298-0723-7}}</ref> Ezenfelül a következésképpen egyszerű hidrogénmolekula, illetve H<sub>2</sub><sup>+</sup> [[kation]] tette lehetővé a [[kémiai kötés]] természetének teljesebb megértését, amely röviddel a hidrogénatom kvantummechanikai kezelésének 1920-as évekbeli kifejlődését követte.
| |||