„Hidrogén” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
235. sor:
A kőolaj- és vegyiparnak nagy mennyiségű H<sub>2</sub>-re van szüksége. A H<sub>2</sub> legnagyobb alkalmazási területe a fosszilis tüzelőanyagok feldolgozása és az [[ammónia]]termelés. A petrolkémiai üzem legfontosabb hidrogénfogyasztó folyamatai a hidro-dealkilezés, a hidro-deszulfurizáció és a [[Krakkolás|hidrokrakkolás]]. Ezenkívül számos más felhasználási területe van, ezek egyike a hidrogénezés; különösen a telítetlen olajok és zsírok (melyek megtalálhatóak például a [[margarin]]ban) telítettségének növelésekor, illetve a [[metanol]] előállításakor. A [[hidrogén-klorid|sósav]] előállításakor közvetlenül hidrogénforrásként hasznosítják, illetőleg felhasználják fémes [[érc]]ek redukálószereként.<ref>{{cite web|author=Chemistry Operations |date=2003-12-15 |url=http://periodic.lanl.gov/1.shtml |title=Hydrogen |publisher=Los Alamos National Laboratory |accessdate=2008-02-05}}</ref>
 
A hidrogén sok [[Ritkaföldfémek|ritkaföldfémben]] és [[Átmenetifémek|átmenetifémben]] jól oldódik,<ref name="Takeshita">{{cite journal|last=Takeshita |first=T. |last2=Wallace |first2=W.E. |last3=Craig |first3=R.S. |title=Hydrogen solubility in 1:5 compounds between yttrium or thorium and nickel or cobalt |journal=Inorganic Chemistry |volume=13 |issue=9 |pages=2282–2283 |year=1974 |doi=10.1021/ic50139a050}}</ref> és egyaránt oldódik nanokristályos fémekben és [[fémüveg]]ben is.<ref name="Kirchheim1">{{cite journal |last=Kirchheim|first=R. |last2=Mutschele|first2=T. |last3=Kieninger|first3=W. |title=Hydrogen in amorphous and nanocrystalline metals |journal=Materials Science and Engineering |year=1988|volume=99|pages=457–462 |doi=10.1016/0025-5416(88)90377-1 |last4=Gleiter |first4=H |last5=Birringer |first5=R |last6=Koble |first6=T}}</ref> A hidrogén oldhatóságára a fémekben befolyással vannak a [[Kristályszerkezet|kristályrácsban]] lévő szennyező anyagok, illetve a helyi torzulások.<ref name="Kirchheim2">{{cite journal|last=Kirchheim |first=R. |title=Hydrogen solubility and diffusivity in defective and amorphous metals |journal=Progress in Materials Science |volume=32 |issue=4 |pages=262–325 |year=1988 |doi=10.1016/0079-6425(88)90010-2}}</ref> Ezek a tulajdonságok akkor lehetnek hasznosnak, ha a hidrogént forró [[palládium]]lemezeken átvezetve tisztítják; de a gáz magas oldhatósága kohászati ​​problémaprobléma, mert sok fémet rideggé tesz,<ref name="Rogers 1999 1057–1064" /> illetve megbonyolítja a csővezetékek és a tartályok, de más gyártmányok tervezését is.<ref name="Christensen" />
 
Eltekintve a reagensként való használatától, a H<sub>2</sub>-t széles körben alkalmazzák a fizika és a mérnöki tudományok területén. Védőgázként használják fel egyes fémek hevítésekor (például [[volfrám]]), valamint különböző [[hegesztés (fémek)|hegesztési]] eljárásokban, mint például az [[atomos hidrogén hegesztés]]ben ''(AHW)''.<ref>{{cite journal|last=Durgutlu| first=Ahmet |title=Experimental investigation of the effect of hydrogen in argon as a shielding gas on TIG welding of austenitic stainless steel |journal=Materials & Design |volume=25 |issue=1 |pages=19–23 |year=2003 |doi=10.1016/j.matdes.2003.07.004}}</ref><ref>{{cite web|title=Atomic Hydrogen Welding| publisher=Specialty Welds |year=2007 |url=https://web.archive.org/web/20110716115120/http://www.specialwelds.com/underwater-welding/atomic-hydrogen-welding.htm}}</ref> A hidrogént felhasználják az [[erőmű]]vekben, az elektromos [[generátor]]ok forgórészének hűtésére, mert a [[hővezetési tényező]]je az összes létező gáz közül a legnagyobb. A folyékony hidrogént felhasználják kriogén kutatásokban, beleértve a [[szupravezetés|szupravezetőképességét]] vizsgáló tanulmányokat is.<ref>{{cite journal|last=Hardy |first=Walter N. |title=From H2 to cryogenic H masers to HiTc superconductors: An unlikely but rewarding path |journal=Physica C: Superconductivity |volume=388–389 |pages=1–6 |year=2003 |doi=10.1016/S0921-4534(02)02591-1|bibcode = 2003PhyC..388....1H}}</ref> Mivel a hidrogéngáz sűrűsége a levegő {{tört|1|15}}-e, ezért könnyebb a levegőnél, így korábban [[léghajó]]k és léggömbök töltőgázaként használták fel.<ref name="zeppelins">{{cite web|last=Barnes |first=Matthew |title=LZ-129, Hindenburg |work=The Great Zeppelins| year=2004 |url=http://www.ciderpresspottery.com/ZLA/greatzeps/german/Hindenburg.html |accessdate=2008-03-18}}</ref>
 
Napjainkban a tiszta, illetve a nitrogénnel kevert hidrogént (úgynevezett [[formálógáz]]) nyomjelző gázként használják szivárgások detektálására. Az alkalmazásai megtalálhatók az autóipar, a vegyipar, a villamosenergia-termelés, az űrkutatás és a távközlés területén.<ref>{{cite conference| first=Matthias |last=Block |title=Hydrogen as Tracer Gas for Leak Detection |booktitle=16th WCNDT 2004 |publisher=Sensistor Technologies |date=2004-09-03 |location=Montreal, Canada |url=http://www.ndt.net/abstract/wcndt2004/523.htm |accessdate=2008-03-25}}</ref> A hidrogén engedélyezett élelmiszer-adalékanyag ([[E-számok|E949]]), lehetővé teszi az élelmiszer-csomagolások szivárgáspróbáját, illetve antioxidáns tulajdonságokkal rendelkezikbír.<ref>{{cite web
|url=http://ec.europa.eu/food/fs/sfp/addit_flavor/flav15_en.pdf |format=PDF| title=Report from the Commission on Dietary Food Additive Intake |publisher=[[Európai Unió]] |accessdate=2008-02-05}}</ref>
 
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Hidrogén