„Németh László (író)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Voxfax (vitalap | szerkesztései)
ki is az a Shylock
22. sor:
 
=== Írói pályája ===
[[Fájl:NémethLászló SzilágyiErzsébet79.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|Németh László [[Emléktáblák Budapest II. kerületében|'''Németh László''' emléktáblája]] egykori lakhelyén, a Szilágyi Erzsébet fasor 79. számú házon]]]]
[[1925]] decemberében a [[Nyugat (folyóirat)|Nyugat]] novellapályázatán a ''Horváthné meghal'' című paraszttörténetével első díjat nyert.
 
Az év karácsonyán feleségül vette Démusz Ellát ([[1905]]–[[1989]]), Démusz János vendéglős lányát. [[1926]] és [[1944]] között hat lányuk született, közülük ketten csak rövid ideig éltek. Leányai közül Jakabffyné Németh Magdából (1926–) pedagógus; Lakatos Istvánné, Németh Ágnesből <ref>Németh Ágnes az ELTE Természettudományi karán szerzett vegyészi diplomát. 1960–1995 között a Budapesti Műszaki Egyetemen végzett oktató- és kutatómunkát. Édesapja, Németh László hagyatékának sajtó alá rendezését végzi. Ennek során eddig megjelent a Németh László élete levelekben (1901–48) című kötete (1993).</ref> vegyészmérnök; Dörnyei Józsefné, [[Németh Judit (fizikus)|Németh Juditból]] (1932–) fizikus professzor, MTA-tag és Németh Csillából (1944–) orvos lett.
 
[[1926]]-tól cikkei, könyvismertetései jelentek meg a ''[[Nyugat (folyóirat)|NyugatbanNyugat]],''-ban, a ''[[Protestáns Szemle|Protestáns Szemlé]]''-ben, a ''Társadalomtudomány''-ban, később az ''[[Erdélyi Helikon]]''-ba és a ''[[Napkelet (magyarországi irodalmi folyóirat)|Napkelet]]''-be is írt, ez utóbbinak [[1931]]-ig vezető kritikusa volt (a ''Protestáns Szemlé''-ben és ''Napkelet''-ben eleinte Lelkes László álnéven szerepelt).
 
[[1926]]-ban megnyitotta fogorvosi rendelőjét, még externistaként bejárt az új Szent János Kórház elme- és idegosztályára. Iskolaorvosi állást vállalt a Toldy Főreáliskolában (1926–27), az Egressy úti (1928–31), és a Medve utcai polgári iskolákban (1931–43).
47. sor:
1945–48 között főgimnáziumi óraadó tanár [[Hódmezővásárhely]]en. Magyar irodalomtörténetet, de emellett sok más tantárgyat, például matematikát is tanított. 1946-ban [[Keresztury Dezső]] oktatási miniszter megbízta a dolgozók iskolájának szakfelügyeletével, kidolgozta ennek az iskolatípusnak a tantervét.
 
[[1952]]-ben [[Lev Nyikolajevics Tolsztoj|Lev Tolsztoj]] ''Anna Kareniná''-jának fordításáért [[József Attila-díj]]jal tüntették ki. [[1957]]-ben [[Kossuth-díj]]at kapott, összegét a (hódmező)vásárhelyi gimnázium könyvtárának ajándékozta. [[1959]]-ben a [[Szovjetunió]]ban tett látogatást. Utolsó alkotói korszakában a [[Tihany]]hoz tartozó [[Sajkod]]on<ref>Németh László írásaiban „Sajkód” néven szerepel.</ref> rendezte be írói műhelyét. 1961-ben a Munka Érdemrend arany fokozatával, 1965-ben [[Herder-díj]]jal, 1968-ban Batsányi-díjjal és „A megbecsülés jele” elnevezésű szovjet kitüntetéssel jutalmazták. 1969-ben a Magvető és a Szépirodalmi Könyvkiadó megindította életműsorozatát. 1975. március 3-án hunyt el, agyvérzés következtében.
 
== Művei ==