„II. Kelemen pápa” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
18. sor:
}}
'''II. Kelemen''' ([[Horburg]], [[1005]] – [[Pesaro]], [[1047]]. [[október 9.]]) néven léphetett a [[pápa (egyházfő)|pápai]] trónra a történelem folyamán 150.-ként. Személyében olyan uralkodó foglalt helyet az egyház legfőbb hivatalának élén, aki mindenekelőtt feltétlen hűséget esküdött [[III. Henrik német-római császár|III. Henriknek]], a [[Német-római Birodalom]] császárának. Mindemellett fontos megjegyezni, hogy ''Kelemen'' igen szigorú erkölcsökkel rendelkezett, és ezeket egyházára is át akarta örökíteni. Pontifikátusa hosszú trónharcoknak vetett véget, bár korai halála csak ideiglenesen oldotta meg ezt a helyzetet.
Eredetileg '''Suidger von Morsleben''' néven látta meg a napvilágot az [[Alsó-Szászország]]ban található [[Hornburg]] városában, hozzávetőleg [[1005]]-ben. Apja Hornburg és Morsleben [[gróf]]ja volt, Konrád, anyját pedig ''Amulrad''nak nevezték. A gyermek kitűnő nevelésben részesült a közeli német [[kolostor]]okban. Ebben az időben vált egyre világosabbá Suidger fejében, hogy az egyház szolgálatába fog állni. A [[Szeminárium (papnevelő intézet)|szeminárium]] elvégeztével a [[halberstadt]]i dóm [[kanonok]]ja lett, majd [[1032]]-ben Hermann, [[Bréma (település)|brémai]] [[érsek]] [[káplán]]ja. Három évvel később Henrik [[király]] udvari káplánja lett. Ekkor ismerte meg a későbbi császárt, és erkölcseivel, tudásával az uralkodó is kegyeibe fogadta Suidgert. [[1040]]-ben a koronás fő segítségével [[Bamberg]] [[püspök]]évé szentelték fel.
| |||