„Bibe” változatai közötti eltérés

8 bájt hozzáadva ,  6 évvel ezelőtt
nincs szerkesztési összefoglaló
A '''bibe''' ''(stigma)'' a [[zárvatermők]] [[Virág (botanika)|virág]]ában a [[termőtáj]] legfelül elhelyezkedő része. A termőtáj további részei a [[magház]] ''(ovarium)'' - amelyben a magkezdemények fejlődnek -, és a [[bibeszál]] ''(stylus)''. Ha a bibeszál hiányzik, ülő bibének hívják.<ref>Felhősné Dr. Váczi Erzsébet (szerk.): Növényszervezettan. Budapest, 1999 p.242.</ref>
 
A bibén a protodermából – az bőrszövetet létrehozó „előszövet” – kialakuló [[bőrszövet]] mirigyepidermisszé differenciálódik, a sejtek papillásan kidomborodnak, és felületüket [[kutikula]] borítja. A bibeepidermisz cukros váladékot választ ki, amely a rákerülő [[virágpor]]szemet (pollen) tömlőhajtásra indítja. A bibe tehát strukturálisan és funkcionálisan is [[nektárium]]nak tekinthető. A bibe epidermisze[[epidermisz]]e alatt parenchimatikus szöveteket – azaz [[alapszövet]]eket – találunk, melyek ugyancsak gazdag plazmájúak, és mirigyszövetté alakulnak át.
 
Bibe vagy porfogó (stigma), a bibeszál fölső, vastagabb vége; a hímpor fölfogására való.
 
== Bibe ingerlékenysége és mozgása ==
[[Szivarfafélék]], nevezetesen a [[bohócvirág]] ''(Mimulus)'', [[Martynia]], [[csikorgófű]] ''(Gratiola officinalis)'', [[örökzöld trombitacserje]] ''(Bignonia capreolata)'' szétterjedő bibéjének az a sajátsága, hogy hozzá érve, összecsapódik, majd lassan újra szétnyílik. Ez a működés a növénynek fennmaradása és szaporodása tekintetében nagyon célszerű, mert a termékenyülést biztosítja. A ([[Torenia asiatica]] L.) bibéje, amikor [[hímpor]] ráhull, rögtön összecsukódik, majd néhány nap múlva ismét szétnyílik, de ezután már érzéketlen.
 
== Bibekar ==
29 964

szerkesztés