„Bibliai kánon” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
12akd (vitalap | szerkesztései)
Octans (vitalap | szerkesztései)
A jamniai zsinat mítosza
27. sor:
#[[Alexandriai Philón|Philón]], az [[alexandria]]i [[görögök|görög]] műveltségű zsidó filozófus Kr. u. [[40]] körül szintén úgy beszél a szent iratokról, mint amelyek „a törvény, a próféták, a himnuszok és a többi írás” gyűjteményét foglalják magukba, amelyek „nevelik és tökéletesítik a tudást és a kegyességet”. (''De Vita Contemplativa'', III. 25.)
#[[Josephus Flavius]], zsidó történetíró (kb. Kr. u. [[37]]–[[100]]) írja: „[[I. Artaxerxész perzsa király|I. Artaxerxész]] (Longimanusz, [[Kr. e. 464]] – [[424]]) óta egészen a mi időnkig ugyancsak mindent feljegyeztek. Ezeket az írásokat mégsem tartjuk az előbbiekkel azonos hitelességűeknek, mivelhogy megszakadt a próféták pontosan nyilvántartott láncolata. A gyakorlat mutatja meg, miként közeledünk mi saját írásainkhoz. Bár roppant idő telt el azóta, sem hozzátenni, sem elvenni belőlük, sem megváltoztatni bármit is nem merészelt senki, mert minden zsidóban már születésétől fogva benne gyökerezik az a meggyőződés, hogy ezek Isten végzései…” (''[[Apión]] ellen, avagy a zsidó nép ősi voltáról'', Budapest, 1984 – [[Hahn István]] fordítása)
#Egyes tudósok úgy gondolják, hogy Kr. u. [[90]] körül [[Jochanan ben Zakkai]] [[rabbi]] vezetésével [[zsinat]]ot tartottak [[Jamnia|Jamniában]], amely a zsidó [[vallás]] központja lett [[Jeruzsálem]] pusztulása után., Általábanés ehhezezen a zsinathozzsinaton kötikmegállapították a héber kánon máig érvényben lévő, 24 könyvet tartalmazó katalógusánakkatalógusát. Az elméletet Heinrich Graetz dolgozta ki 1871-ben, mely hamar népszerű megállapításátlett. MásAzonban kutatókmár ezt1925-ben megkérdőjelezte W. M. Christie a feltételezést''The megalapozatlannakJournal tartjákof Theological Studies'' szakfolyóiratban megjelent cikkében a zsinat történelmiségét és az 1960-as, 70-es évekre általános nézet lett az elmélet megalapozatlan volta.<ref>[http://vigilia.hu/content/jamniai-zsinat-m%C3%ADtosza Xeravits Géza - A jamniai zsinat mítosza, Vigilia, 77. évf. 6. szám]</ref> A kritikusok Szerintükszerint a héber kánon a [[I. e. 4. század|Kr. e. 4. században]] rögzítve volt már, és ezen semmit sem változtattak az Kr. u. [[1. század]]ban a zsidó írástudók körében lefolytatott viták egynémely könyv kanonikusságáról. A palesztinai kánon jelenleg is érvényes sorrendjéről az első dokumentum [[Melita]] sárdisi keresztény püspöktől való a Kr. u. [[170]] körülről, aki a [[Közel-Kelet]]re utazott azért, hogy pontosan ismerteti az iratok számát és sorrendjét a héber kánonban. Végül a Kr. u. [[5. század]]ból való [[Talmud|Babilóniai Talmud]] a mai héber kánon felosztásával és sorrendjével pontosan azonos, teljes katalógust közöl, amelyet az alábbiakban ismertetünk. (Ebben a sorrendben találjuk az iratokat a mai kiadású héber nyelvű bibliákban is.)
 
{| {{széptáblázat}} align="center"