„A két koldusdiák” változatai közötti eltérés

| előző =

| következő =

| kiadás dátuma = 1885

| magyar kiadó = [[Móra Ferenc Könyvkiadó]], [[Ciceró Könyvkiadó]]

| illusztrátor = [[Mannheimer Ágoston]] (1885)<br>[[Kass János]] (1968, 1974)<br>[[Kapolcsi Kovács Csaba]] (1991)

| borítógrafika = Kass János (2003)

| médiatípus = [[könyv]]

| oldalak = 158 (1968)<br>150 (1974)<br>133 (1991)

| mek = 00900/00905/html/06.htm

}}

 

=== Csata a Nagyerdőn ===

 

A két árva a [[Debreceni Református Kollégium]] diákjaként [[pünkösd]] másnapján részt vett a hagyományos „[[Magyarok|magyar]]-[[Törökök|török]]” – puszta ököllel vívott – csatában. Veres Pista megküzdött a legerősebbnek járó díjért, amit Szilágyi Magda, Piskárkosi-Szilágyi Márton [[Beosztás (felsőoktatás)|professzor]] lánya készített a győztes számára.

 

=== A fehér és a fekete kutya ===

A fiúk azonban nem maradtak Debrecenben, hanem elindultak vaktában, toronyiránt bele a világba. Estére egy faluba értek, ahol megkérték őket, hogy írják meg egy vén anyóka [[Végrendelet|testamentumát]]. Pista jegyezte le a néni szavait, s miután az öregasszony minden rokonára hagyott valamit, a fiúk is kaptak tőle ajándékot: két [[Kutya|kutyát]] meg egy pár [[tallér]]t. Lacié lett a fehér szőrű juhászkutya: ''Dráva'', Pistáé a fekete: ''Bodri''. Másnap hajnalra az anyó meghalt, s a fiúk folytatták az útjukat. Éppen a Dráva kutya által fogott [[Nyúlfélék|nyúl]]pecsenyét ették, amikor egy fáradt vándor köszönt rájuk. Rozsomák Jánost is megvendégelték, aki azt a tanácsot adta nekik, hogy váljanak ketté: egyikük [[Bécs]] felé próbáljon szerencsét, a másik [[Erdély]] felé vegye az útját. A fiúk így is tettek, pénzfeldobással döntötték el, ki merre is induljon. Pista Rozsomákkal tartott a császárvárosba, László a fejedelemség felé gyalogolt.

 

=== A fejedelem délután ===

 

=== A rab ===

 

A sárospataki vár tömlöcében senyvedett Veres István. Hiába vallatták, kínozták, nem ismerte be, hogy csalt, lopott volna. [[Sátoraljaújhely]]ből hozták talpig vasban Bercsényi emberei. A strázsákon kívül egy fekete kutya is őrizte, hűségesen. Bercsényi Miklós éppen a várban tartózkodott, de Laci nem tudott a közelébe férkőzni, mert a nagyurat a [[köszvény]] kínozta. A beteg csak jósokat és javasasszonyokat fogadott. Boncz Marci [[Jövendölés|jövőbelátónak]] adta ki magát, s így a főúr elé kerülhetett, sőt annyira megkedveltette magát, hogy ő lett „Habakuk, a próféta”. László a kincsből megmaradt gyűrűért cserébe titokban kiváltotta Pistát a rabságból. Krucsay, a várnagy, Rákóczi címerét vélte felfedezni az ékszeren, a hordozóját a fejedelem bizalmas emberének gondolta. István elmesélte elfogatásának történetét, amiből László megtudta, hogy az általa megdézsmált kincs a Rákócziaké volt, s miatta a bátyját vélték tolvajnak. István ugyanis Bercsényivel (Rozsomákkal) együtt rejtette el azt Gyulafehérvárott, s amikor a [[Rákóczi-szabadságharc|szabadságharc]] kitört, a rejteken már csak a kincs felét találták meg. Laci tanácsát, hogy ebben a helyzetben álljanak át [[Labancok|labancnak]], a testvére határozottan elutasította.

 

{{cselekmény vége}}

 

== A cselekmény fontosabb helyszínei ==

Áttekintés ''olvasónapló''t készítők számára.

* [[Debrecen]]