„Charles de Freycinet” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
52. sor:
Az [[1848. februári forradalom|1848-as februári forradalom]] idején az École polytechnique diákja volt, és önkéntes összekötőként az ideiglenes kormány szolgálatába lépett. Bányamérnökként először [[Mont-de-Marsan]] környékén, majd [[Chartres]]-ban és [[Bordeaux]]-ban dolgozott. A közlekedési ipar fejlesztése érdekelte, 1852-ben a Compagnie des Chemins de fer du Midi vasúttársaságnál helyezkedett. 1861-ben állami szolgálatba lépett.
[[III. Napóleon francia császár|III. Napóleon]] uralmára ellenségesen tekintett. 1870-ben felajánlotta segítségét a nemzetvédelmi kormánynak, amikor [[Léon Gambetta]] műszaki ismeretekkel rendelkező munkatársat keresett. Freycinet-t először [[Tarn-et-Garonne]] [[prefektus]]ává nevezte ki [[Montauban]]ban, majd a hadügyminiszter személyes megbízottja lett [[Tours]]-ban. Jelentős szerepet játszott a nemzetvédelem megszervezésében. A [[porosz–francia háború]] idején ő szerelte fel a tartalékosokat rendkívül nehéz körülmények között. A békekötés után Gambettával egy időben visszavonult. 1876-ban a [[francia szenátus|szenátus]] tagjává választották. A republikánus baloldalhoz tartozó technokrata Freycinet rövid idő alatt nagy befolyásra tett szert.
1877-től 1879 végéig közmunkaügyi miniszter [[Jules Dufaure]] ötödik kormányában, majd [[William Henry Waddington]] kormányában. Nagyszabású tervet dolgozott ki a hajó- és vasútvonalak a bővítésére, és a kikötők fejlesztésére. Javaslatait kedvezően fogadták, és pozíciója tovább erősödött az ország régióiban tett látogatása után. Freycinet-vel kezdődött a republikánus politikusok kapcsolatvelvétele az üzleti világgal.
| |||