„Henry (mértékegység)” változatai közötti eltérés
Új oldal, tartalma: „A '''Henry''' ''(jele: '''H''')'' leggyakrabban a fizikában és elektronikában használatos mértékegység. Nevét az amerikai fizikusról…” |
(Nincs különbség)
|
A lap 2015. július 13., 19:00-kori változata
A Henry (jele: H) leggyakrabban a fizikában és elektronikában használatos mértékegység. Nevét az amerikai fizikusról Joseph Henry-ről (1797–1878) kapta aki felfedezte az induktivitást amit vele párhuzamosan és függetlenül Michael Faraday (1791–1867) is felfedezett.
Az induktivitás (L) mértékét Henry-ben (H), millihenryben (mH), vagy mikrohenryben (μH) fejezik ki.
Az induktivitás a tekercs D átmérőjétől, n menetszámától, valamint az esetleges vasmag mágneses premabilitásától függ. Az induktivitást lényegesen befolyásolja még a tekercselés módja valamint az árnyékolás is. Hatással lehet rá a huzal milyensége, ellenállása a huzal szigetelésének vastagsága, valamint a bőrhatás is. A gyakorlatban a sok tényező következtében lehetetlen tetszőleges pontossággal megadni az induktivitást viszont értékére többé-kevésbé pontos közelítő értéket kaphatunk.
Ez a gyakorlatban nagy hátrány mivel bizonyos áramköröknél, mint a rezgőkörök esetében az induktivitás pontos beállítása szükséges. Az induktivitás pontos beállítására a legegyszerűbben az úgynevezett állítható induktort alkalmazzák.
Definíció
Ha egy áramkörön átfolyó áram változásának sebessége 1 amper per szekundum, és az így keletkező elektromotoros erő 1 volt, akkor az áramkör induktanciája pontosan 1 herny.
ahol
- A = amper,
- C = coulomb,
- F = farad,
- J = joule,
- kg = kilogramm,
- m = méter,
- s = másodperc,
- Wb = Wéber,
- T = Tesla,
- V = volt,
- Hz = hertz
- Ω = ohm.
A henry fizikai dimenziói a következő: