„Haiman György” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
== Életpályája ==
 
[[Haiman Hugó]] és Kner Ilona gyermeke, nagyapja [[Kner Izidor volt. [[Kaesz Gyula|Kaesz Gyulánál]] tanult az Iparművészeti Iskolában 1929-1932 között. 1932-1934 között a nyomdászat mesterfogásait sajátította el a [[Gyomaendrőd|gyoma]]i [[Kner nyomda|Kner Nyomdában]] és a budapesti Hungária Nyomdában. 1933-1934-ben az Atelier művészeti tervező és műhelyiskola grafikai szakán tanult, ahol [[Végh Gusztáv]], [[Kner Albert]] voltak a mesterei. Haiman már 1938-ban kitűnt könyvtervezői tevékenységével, két kötetéért ([[Radnóti Miklós]]: ''Meredek út''; ''Régi magyar szerelmes versek'') a Magyar Bibliophil Társaság oklevéllel jutalmazta.<!--A [[Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem|BME]] Gépészmérnöki Karának hallgatója volt 1951 és 1957 között. Forrás?-->
 
1937. április 25-én Budapesten, az V. kerületben házasságot kötött Hajdu Veronikával, Hajdu Miklós és Déri Vilma gyermekével.<ref> A házasságkötés bejegyezve Budapest V. ker. polgári akv. 250/1937. folyószám alatt. </ref>
 
1935-1939-ig betűszedő volt a Hungária nyomdában, a háború után 1946-1948-ig a Kner nyomdát vezette, az államosítás (1948) után a Könyvnyomdaipari Központ vezérigazgató-helyettesének, 1964-től a Nyomdaipari Tröszt vezetőjévé nevezték ki. 1948-ban megalapította a Papír- és Nyomdaipari Műszaki Egyesületet. Rendszeresen publikált a [[Magyar Grafika]] c. nyomdaipari szakfolyóiratba. 1957-től a megalakult [[Magyar Helikon Könyvkiadó|Helikon Könyvkiadó]]tól rendszeresen kapott megrendeléseket könyvtervezésre. A [[Moholy-Nagy Művészeti Egyetem|Magyar Iparművészeti Főiskolán]] 1948-49-ben megalapította typo-grafikai tanszéket, később (1967-1983) e tanszék vezetője.