„Ladányi Ferenc” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Lacika455 (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
→‎Életpálya: részleges újraírás
27. sor:
 
==Életpálya==
Már diákként feltűnt színészi képességeivel az iskolai önképzőkörben. A mérnöknek készülő fiút tanára a Színiakadémiára irányította, ahol [[Ódry Árpád]] növendékeként végzett 1931-ben.
[[1931]]-ben végzett a Színiakadémián. Pályáját vidéken kezdte, [[Miskolc]]on, [[Debrecen]]ben, majd [[Pécs]]en játszott. [[1936]]-tól [[1938]]-ig a [[Belvárosi Színház (1917–1951)|Belvárosi Színház]] művésze volt, [[1938]] és [[1941]] között dunántúli városokban lépett fel Beleznai Unger István színtársulatával. [[1942]]-től [[1944]]-ig [[Miskolc]]on, [[Debrecen]]ben és [[Szeged]]en játszott. 1945 és 1949 között a [[Nemzeti Színház]], [[1949]] és [[1960]] között a [[Madách Színház]], 1960-tól pedig ismét a Nemzeti Színház tagja volt. [[1953]]–tól [[1955]]-ig A Magyar Néphadsereg Színházának, [[1957]]–től [[1959]]-ig pedig a Madách Színháznak volt az igazgatója. [[1953]] és [[1958]] között országgyűlési képviselő is volt. Életének utolsó éveiben betegsége megakadályozta abban, hogy színházban játsszon, a [[Magyar Rádió]]ban gyakran szerepelt. Első filmszerepe egy parasztfiú megformálása volt, az 1945-ben készült ''A tanítónő'' című filmben. Utolsó filmes szerepe az 1964-ben készült ''A kőszívű ember fiai'' című kétrészes filmben volt.
 
<br/>Színpadon kiemelkedő alakítása volt Ibsen Peer Gynt című drámájának címszerepe.
Pályáját a [[Magyar Színház]]ban kezdte. Itt csak jelentéktelen feladatokat kapott, ezért a katonai szolgálat letelte után Sebestyén Mihály [[miskolc]]i társulatához szerződött. Itt már főszerepeket játszhatott, [[William Shakespeare|Shakespeare]]-től [[operett]]ekig. A [[Borsod megye|borsodi]] megyeszékhely után [[Munkács]]on, [[Debrecen]]ben, [[Sopron]]ban, majd [[Pécs]]ett játszott. [[1936]]-tól [[1938]]-ig a [[Belvárosi Színház (1917–1951)|Belvárosi Színház]] művésze volt, [[1938]] és [[1941]] között dunántúli városokban lépett fel Beleznai Unger István színtársulatával. [[1942]]-től [[1944]]-ig [[Miskolc]]on, [[Debrecen]]ben és [[Szeged]]en játszott. Utóbbi helyen alakította először [[Henrik Ibsen|Ibsen]] ''Peer Gynt''jét, későbbi fővárosi partnerével, [[Gobbi Hilda|Gobbi Hildával]]. 1945 és 1949 között a [[Nemzeti Színház]], [[1949]] és [[1953]] között a [[Madách Színház]] tagja. 1949től '54-ig színészmesterséget tanított a Színiakadémián, mellette az [[1950-es évek|ötvenes években]] a Színház- és Filmművészeti Szövetség főtitkára, országgyűlési képviselő (1953–58) is volt. 1953 és '55 között igazgatta a [[Vígszínház|Magyar Néphadsereg Színházát]], majd visszatért a Madáchba, ahol szintén igazgató volt 1957 és '59 között. 1960-ban újra a Nemzeti Színház tagja lett. Életének utolsó éveiben betegsége megakadályozta abban, hogy színpadon játsszon, a [[Magyar Rádió]]ban gyakran szerepelt.
 
Első filmszerepe egy parasztfiú megformálása volt, az 1945-ben készült ''A tanítónő'' című filmben. Az ötvenes években [[Szocialista realizmus|szocialista realista]] filmek pozitív hőseit alakította. Utolsó filmes szerepe az 1964-ben készült ''A kőszívű ember fiai'' című kétrészes filmben volt.
 
Színpadon kiemelkedő alakítása volt Ibsen ''Peer Gynt'' című drámájának címszerepe, [[Heltai Jenő (író)|Heltai Jenő]] ''Néma leventé''jének Agárdi Pétere, Shakespeare-drámák főszerepe. Kivételesen szép szövegmondású, nemes orgánumú színész volt, a verses drámákban különösen jól érvényesült. Versmondóként egészen kivételes helyet foglal el a magyar színháztörténetben.
 
Maga is írt egy színdarabot, néhány verset, fordított Shakespeare-t.
 
==Családja==