„Réty Imre” változatai közötti eltérés

vesszők
(nemzetisége)
(vesszők)
 
==Életútja==
Középiskoláit [[Temesvár]]onott végezte (1911), majd a budapesti egyetem hittudományi karán lelkészi diplomát (1915) szerzett és doktorált (1917). 1915-19251915–1925 között Temesváron a Csanádi Római Katolikus Egyházmegyei Hatóság tisztviselője. 1926-ban kilép az egyházi rendből és [[Székelyudvarhely]]re költözik, ahol a román nyelvű ''Harghita'' című lap 1926-ban indított magyar nyelvű változatának, a ''Hargitának'' felelős szerkesztője, majd főszerkesztője; 1929-19331929–1933 között Székelyudvarhely város polgármestere. 1936-19371936–37-ben ügyvédi diplomát szerez a [[csernovic]]i egyetemen, ettől fogva Székelyudvarhelyen ügyvédi gyakorlatot is folytat. 1932-331932–33-ban az általa alapított [[Magyar Kisgazda Párt]] listáján képviselő a román parlamentben; ugyanennek a pártnak a nevében jegyzi főszerkesztőként, 1936-ban, ''A Nép'' című székelyudvarhelyi lapot.
 
1945-19481945–1948 között Székelyudvarhely alpolgármestere, s ebben az időben, 1946. május 1-igjéig a ''Szabadság'' című hetilap főszerkesztője is. A Megyei, majd Tartományi Ügyvédi Kollégium keretében 1970-ig folytat ügyvédi gyakorlatot.
 
Életútja első szakaszában, önálló kiadásban, tanulmánya jelent meg a budapesti ''Religióban'' (1916) ''Az unitáriusok keresztsége'' címmel, doktori értekezése ([[Lerimi Vincentius]] ''Coramonitoriumának'' irodalmi és dogmatörténeti jelentősége. Temesvár 1917), valamint ''Mit tudjunk a baptistákról?'' (Budapest, 1917) és ''Lourdes csodái'' (Budapest, 1918) című önálló kiadású munkái; tanulmányt közölt továbbá Az erdélyi [[Római katolikus egyház|katolicizmus]] múltja és jelene (Dicsőszentmárton, 1925) című kötetben ''A csanádi egyházmegye a török hódoltság után'' címmel, s 1922-ben igazgatója volt a Szociális Misszió Társulat temesvári lapjának, ''[[Nap (folyóirat)|A Napnak]]'', illetve főszerkesztője az ugyancsak TemesváronTemesvárt, 1921-19231921–23 között megjelenő Ifjúságnak.
 
Jogászként magyar fordításban és jegyzetekkel ellátva megjelentette A II. konverziós törvényt (Arad, 1933), s ugyanennek elkészítette népszerű ismertetését is.
 
==Forrás==