„Kámoni arborétum” változatai közötti eltérés

'''Kámon'' egykor önálló falu volt, ma már Szombathelyhez tartozik. A mai arborétum kialakítását azAz 1860-as években kezdte el [[Saághy Mihály]] földbirtokos, a terület gazdája. Akkoriban a Gyöngyös-patak mentén húzódó négyhektáros tocsogós részt, láprét, égerlápos foltok, és kőris-tölgy ligeterdő borította. A terület birtokosa, [[Sághy Mihály]] kezdte meg a terület kialakítását, ám a tervszerű kertépítést csak az [[1890-es évek]]ben kezdte el az alapító fia, [[Saághy István.]]<ref> Családnevét apjától eltérő helyesírással használta</ref>, aki rendkívül tehetséges kertépítőkéntkertépítő avolt. A területet bővítette, és az [[1930-as évek]]ig több mint ötszáz fás szárút telepített az arborétumba, amelynek közel a fele örökzöld volt. A [[második világháború]] alatt a park területén katonai tábor állt, később pedig, az ínséges időkben a lakosság az arborétum fáit használta fűtéshez. Az eredmény: az 1950-es évekre – amikor az arborétumot az Erdészeti Tudományos Intézet ismét fejleszteni kezdte – a park kétharmada kipusztult. A tervszerű fejlesztés eredményeként a park mára visszanyerte eredeti értékeit. Manapság a kámoni arborétum rendelkezik Magyarország leggazdagabb fásszárú gyűjteményével, közöttük jó néhány igazi ritkasággal.