„Szkepticizmus” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
{{részben nincs forrás|2015 áprilisából}}
A '''szkepticizmus''' (a görög „σκέπτεσθαι”, ''szkepteszthai'' szóból, melynek jelentése körbenézni, megfontolni) szónak több, egymással rokon jelentése van:
* a [[köznyelv]]i használat szerint a hitetlenkedés, kételkedés szinonímájaszinonimája
* [[filozófiai szkepticizmus]] – filozófiai irányzat, amely kritikusan vizsgálja, hogy az érzékek által közvetített valóság és a szerzett tudás mennyiben feleltethető meg a valóságnak, illetve ismerheti-e bárki a tökéletes igazságot;
* [[tudományos szkepticizmus]] – tudományos vagy gyakorlati állásfoglalás, amelyben valaki az olyan állítások valóságosságát kérdőjelezi meg, amelyeket nem igazol a [[tudományos módszer]].
14. sor:
 
A [[filozófiai szkepticizmus]] az ókori [[görög filozófia|görög filozófiában]] gyökeredzik.
A görög szkeptikusok bírálták a [[Sztoikussztoikus filozófia|sztoikusokat]], [[Dogmadogma (fogalom)|dogmatizmus]]sal vádolták őket. A szkeptikusok számára a [[logika|logikán]] alapuló vita elfogadhatatlan volt, mivel maga is olyan [[elöljáró|prepozíciókra]] épült, amelyek nem mondhatóak hamisnak vagy igaznak további prepozíciókra való építés nélkül. Ezenkívül azt is állították, hogy két prepozíció nem építhet egymásra, mivel ezzel egy ördögi kört hoznának létre. A szkeptikusok ezért a logikát megbízhatatlan eszköznek tekintették, ami épp annyi problémát okoz, mint amit állítása szerint megoldott. Az igazság ennek ellenére nem szükségszerűen elérhetetlen, sokkal inkább egy olyan képzet, ami nem létezik tiszta formájában. Bár a szkeptikusokat vádolták azzal, hogy megtagadják az igazság létezésének lehetőségét, lehetséges, hogy csak egy olyan kritikai iskola volt, melynek követői szerint a filozófusok még nem találtak rá az igazságra.
 
A filozófiai szkepticizmus különválasztható mérsékelt és radikális ágakra. A mérsékelt szkepticizmus kételkedés a világ érzékelésének módjában, a dolgok tulajdonságaiban; alapkérdése: „tényleg olyan-e a világ, amilyennek érzékeljük és elgondoljuk?” A radikális szkepticizmus - részben az előző kérdések által felvetett megfontolásokból kiindulva - magát a létezést is megkérdőjelezi, alapkérdése: „létezik-e egyáltalán a világ, léteznek-e az érzékszervek által észlelt dolgok?”. Az ókorban már mindkét irányzatnak voltak képviselői; középkori szerzőknél azonban Descartes színre lépéséig csak erősen mérsékelt szkepticizmus érhető tetten a forrásokban. A modern filozófiai szkepticizmus gyakori érvei és problémái az [[álomargumentum]] és az „[[agyak a tartályban]]” problémakör.
24. sor:
A tudományos szkepticizmus tizennyolcadik századi gyökerekkel bíró, de a huszadik században megszerveződött mozgalom, világnézet és filozófia, melynek követői más eszmék kritikai megközelítését hirdetik a természettudomány elveire támaszkodva. A „tudományos” szkeptikusok úgy vélik, a világot csak empirikus módon megszerzett, megbízható és meggyőző bizonyítékok alapján lehet megismerni. A tudományos módszer is erre épít, ezért hívják a mozgalmat tudományos szkepticizmusnak.
 
A tudományos szkeptikus irodalom olyan területek állításait vizsgálja, mint például az [[alternatív gyógymód]]ok, természetfeletti (állítólagos) képességek és jelenségek, [[kriptozoológia]], [[összeesküvés-elmélet]]ek és egyéb olyan területek, ahol rendkívüli állításokkal szembesül az ember.<ref>{{cite book | first = Martin | last = Gardner | title = Fads and Fallacies in the Name of Science | publisher = Dover | year = 1957 | isbn = 0-486-20394-8}}</ref><ref>{{cite web | last =| first =| authorlink =| coauthors =| title = Skeptics Dictionary Alphabetical Index: Abracadabra to Zombies | work = | publisher = skepdic.com | url = http://skepdic.com/contents.html | accessdate = 2014-05-24 }}</ref>
 
== Jegyzetek ==