„Irodalom” változatai közötti eltérés

{{nincs forrás}}Irodalomnak'''Irodalom'''nak nevezzük azokat az írott műveket, szövegeket tágabb értelemben, amelyeket többnyire nagyobb nyilvánosság elé szánnak (kivéve pldpl. személyes napló művészek esetében). Nem nevezzük a szó szoros értelmében irodalomnak például a napi bevásárló listát. Azonban, ha egy ilyen lista kerülne az 1300-as évekből magyar területről elő, az számunkra mégis az irodalomhoz tartozna, méghozzá a nyelvemlékes korhoz. Az irodalomhoz hozzátartozik az ún. irodalom előtti korból származó, írott műveket helyettesítő, szájhagyomány útján terjedő, folklorisztikus emlékeket. Ilyenek például a mondák, mesék. Irodalomtörténeti-nyelvhasználati szempontból lehet vizsgálni akár pop dalszövegeit, amelyek magyaros (értékmegőrző) szerepvállalással íródtak (aktív anyanyelvhasználati igényt tükrözve).

Láthatjuk tehát, hogy minden irodalmi szövegnek végső soron egy dolog mindig a sajátja: a specifikáció. Teljesen értelemszerű, hogy korának irodalmát nem mindig ítéli meg helyesen a kortárs emberi közösség (lásd később magasra értékelt lángész, vátesz költők). Ugyanis a specifikáció felismeréséhez nem lehetünk túl közel szemléletünk tárgyához, előfordulhat, hogy egy korszakakkorszaknak el kell múlnia ahhoz, hogy felértékeljük illetve helyesen leértékeljük a parlagon hagyott, valamint feleslegesen túlbecsült alkotásokat. Legyen az írott vagy digitális irodalom. Tehát képviselnie kell valami olyan dolgot, ami csak rá jellemző. Hagyományos értelemben véve ez egy hozzáadott érték (csak a Lart pour Larnál marad el), ami a többnyire jelenlévő művészi (szöveg)alkotáshoz kapcsolódik.

Vizsgálandó az új média irodalmi szempontjából az internet, mint irodalomforrás (blogok, trend- és értékteremtő youtubeYouTube-videók). Hozzáadandó értéket nem szabad elvetni csak azért, mert nem a Gutenberg-galaxis darabjait gyarapítja.

Az irodalmi műalkotásokakműalkotások, műnemek megjelenési formája a lélekben feszülő kifejeződési forma, világnézet, és személyiségek, stb. egyfajta változását mutatják. Így könnyedén megjegyezhető egy irodalomtörténeti vázlat.

Vannak olyan regények, önéletrajzi írások, amelyeknek kiemelt témája az emberek, vagy egy bizonyos ember természethez való viszonya. Önéletrajzi ihletésű [[Henry David Thoreau]] társadalomból való időleges kivonulását napló formában feldolgozó Walden <ref>[http://nektar.oszk.hu/hu/manifestation/2747982 Walden]</ref>. Szintén önéletrajzi ihletésű és foglalkozik a témával [[Faludy György]]: Jegyzetek az esőerdőből című írása.<ref>[http://nektar.oszk.hu/hu/manifestation/1033210 Jegyzetek az esőerdőből]</ref>

[[Daniel Quinn]] trilógiájának első részében, az Izmael <ref>[http://nektar.oszk.hu/hu/manifestation/2839567 Daniel Quinn: Izmael]Budapest: Katalizátor, 2009 </ref> című regényében egy gorilla és egy ember telepatikus beszélgetése zajlik, amely az emberi civilizáció történetét a gorillák szemszögéből igyekszik láttatni.

[[Ernest Callenbach]] Ecotópia című regénye egy utópia, amelyben az Amerikai Egyesült Államok egy állama kiválik a szövetségből és egy elzárt, öko-közösséget hoz létre.<ref>[http://nektar.oszk.hu/hu/manifestation/20613 Ernst Callenbach: Ecotópia]Budapest, Göncöl 1992</ref>

Az ember jövőbeni fejlődését - a több problémát, mint előnyt okozó - emberi agy visszafejlődésével ''vezeti vissza a természetbe'' [[Kurt Vonnegut]]: Galápagos című regénye<ref>[http://nektar.oszk.hu/hu/manifestation/2786327 Kurt Vonnegut: Galápagos] Budapest, Maecenas, 2008</ref>.

Az arab irodalom egy alkotása "A tisztaság testvérei - Az állatok és az emberek pere a dzsinnek királya előtt", melyben az istenek által elrendelt egyensúlyt felrúgó embert az állatok a dzsinnek királya elé viszik.<ref>[http://nektar.oszk.hu/hu/manifestation/3172006 A tisztaság testvérei] Budapest, Corvina, 2010</ref>

[[Meszlényi Attila]] több mese öko átiratát készítette el, pl. A tücsök és a hangya <ref>[http://dolgaink.tk/2011/05/11/a-tucsok-es-a-hangya/ A tücsök és a hangya]</ref>, Az aranyhal meséje<ref>[http://dolgaink.tk/2010/10/11/az-aranyhal-meseje/ Az aranyhal meséje]</ref>.

* [http://www.nemcsaknem.hu/ NemCsakNem - Gender-szempontú tudományos folyóirat]