„Körző” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
a
[[Fájl:Cyrkiel_RB1.jpg|bélyegkép|jobbra|Körző]]
[[Fájl:Fallnullenzirkel01.jpg|bélyegkép|jobbra|Nullkörző]]
A '''körző''' egyrészt hosszak lemérésére és átvitelére szolgál, másrészt mint kört rajzoló eszköz szerepel.
 
A mérőkőrzőmérőkörző két egyenlő hosszúságú, egyenes szárból áll, mely egyik végpontjában, a körző fejében, közös tengely körül forgatható, míg másik vége finom acélcsúcsot képez. A körző valamely adott vonaldarab két végpontjára pontosabban beállítható, ha egyik szárának csúcsát mikrométercsavarral mozgatható rugóra alkalmazzuk. Adott vonaldarabok egyenlő részekre való pontos beosztására szolgál az ún. osztó- vagy rugós körző, melynél a két szár acélrugóból áll és mozgatása célszerűen alkalmazott mikrométercsavarral eszközöltetik. Gömbölyű testek ([[Tengely (gépelem)|tengelyek]], [[gömb]]ök stb.) méreteinek lemérésére szolgáló körzőnél a két zár a közepén kifelé hajlott, úgy hogy ha a két csúcs összeér, a körző "O" alakot képez. Csövek, üregek stb. belső méreteit oly körzővel mérjük le, melynél a szárak végei kifelé hajlottak. E két körzőnek szerkezete rendszerint olyan, hogy mindegyik mind a két célra szolgálhat.
 
Szögek vagy egész [[háromszög]]ek átvitelére szolgál egy háromszárú körző. Bizonyos tekintetben nem annyira körző, mint inkább [[számológép]] szerepe van az aranykörzőnek. Ez két különböző alakban fordul elő. Az első két egyenlő vonalzóból áll, mely körző módjára egy pont körül, egy közös síkban forgatható úgy, hogy összecsukva a két [[vonalzó]] egymás mellett fekszik és hosszában érintkezik. A két vonalzóra a közös forgásponton mint kezdőponton keresztül vannak a különböző célokra szolgáló, különböző beosztásokkal ellátott egyenes vonalak felrajzolva. A másik, jelenleg használtabb alak nem más mint kettőskörző, melynél az egyik körzőnek szárai a másik szárainak meghosszabbításait képezik.
 
Fontos szerepe van még a körzőnek mint kört rajzoló eszköznek. A mérőkörző körök rajzolására szolgálhat, ha egyik szára úgy van készítve, hogy annak acélcsúcsa szükséghez képest irónt tartalmazó hüvellyel vagy rajztollal kicserélhető. Rendesen a másik szár acélcsúcsát is csuklóval bíró és a végén acéltűvel felszerelt betéttel cseréljük ki. Kis körök rajzolására szolgálnak különböző szerkezetű ún. nullakörzők, amelyekkel félmilliméternyi és még kisebb átmérőjű körök rajzolhatók. Nagy körök, illetve körívek rajzolására leggyakrabban szolgál a rúdkörző. Ez egy fából vagy fémből készült, pontos beosztással ellátott merev rúd, amelyre két eltolható hüvelyt alkalmazunk. Ezek közül az egyik szükséghez képest irónnal vagy rajztollal szerelhető fel, míg a másik finom acélcsúcsot hord. Ha mi a két hüvelyt acélcsúccsal szereljük fel, akkor a rúdkörző egyszersmind mint mérőkörző is szolgálhat.
 
Körök rajzolására az eddig felemlített egyszerű körzőkön kívül még már többé-kevésbé összetett szerkezetek is léteznek, melyeknek közös, az előbb tárgyalt körzőktől elütő vonásuk az, hogy úgy a gép beállításánál, mint a kör megrajzolásánál a kör középponjaközéppontja nem szerepel. Ezek közül talán a legegyszerübblegegyszerűbb az ún. centrográf. Ez két vonalzó által képezett rögzíthető szög, melynek csúcsában van az irón vagy rajztoll. Ha a szögnek két szárát mindig a körzőnek két adott pontján vezetjük keresztül, akkor a szög csúcsa körívet irír le.
 
==A körző, mint szimbólum==