„Zsolnai kerület” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
a (címercsere: a Commonsban is megtalálható)
}}
 
A '''Zsolnai kerület''' ([[szlovák nyelv|szlovákul]] ''Žilinský kraj'') közigazgatási egység Észak-[[Szlovákia|Szlovákiában]]. Északról [[Csehország]] és [[Lengyelország]], nyugatról a [[Trencséni kerület]], délről a [[Besztercebányai kerület]], keletről az [[Eperjesi kerület]] határolja.
 
Területe 6788 km², lakosainak száma 688 851 fő ([[2011]]), székhelye [[Zsolna]] ''(Žilina)''. Lakosai közül {{szám|553}} fő magyar nemzetiségű.
 
== Története ==
A kerület mai területerülete 1922-ig [[Trencsén vármegye|Trencsén]], [[Turóc vármegye|Turóc]], [[Árva vármegye|Árva]] és [[Liptó vármegye|Liptó vármegyéhez]] tartozott. 1923 és 1928 között, amikor Szlovákia hat [[Nagymegye (Csehszlovákia)|nagymegyére]] volt felosztva, nagy része [[Vágmente megye|Vágmente megyéhez]] tartozott, csak a mai [[Rózsahegyi járás|Rózsahegyi]] és [[Liptószentmiklósi járás]]ok tartoztak [[Tátraalja megye|Tátraalja megyéhez]]. 1928-ban a megyék átmenetileg megszűntek, 1938 után viszont ismét hat megyét szerveztek az első bécsi döntés következtében lecsökkent területű Szlovákiában, melyek közül az 1922-ig Trencsén vármegyéhez tartozott nyugati rész az újászervezettújjászervezett nagyobb [[Trencsén megye|Trencsén megyéhez]] került, a keleti rész pedig [[Tátra megye|Tátra megyéhez]]. Ez a beosztás 1945-ig volt érvényben, majd a megyék ismét megszűntek.
 
1949-ben Szlovákiát harmadszor is hat nagyobb közigazgatási egységre osztották, de ezek neve most már kerület volt. A Zsolnai kerület első ízben ekkor jött létre és 1960-ig állt fenn. Akkori területe a mainál valamivel nagyobb volt, mivel a ma a [[Trencséni kerület]]hez tartozó [[Illavai járás|Illavai]], [[Nagybiccsei járás|Nagybiccsei]] és [[Vágbesztercei járás]]ok is ide tartoztak. 1960-ban a kerületek száma háromra csökkent, és a Zsolnai kerület teljes egészében beolvadt a [[Közép-Szlovákiai kerület]]be, 1990-ben viszont ismét megszűnt a kerületi beosztás.