„Szalontai Lapok” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Porribot (vitalap | szerkesztései)
a →‎Története: link korr. (egyértelműsítés)
aNincs szerkesztési összefoglaló
10. sor:
1910-től „független politikai hetilap”-ként (majd 1910. november 20-tól napilapként) jelenik meg, Kiss István szerepel társszerkesztőként a már 1898-tól társszerkesztő Podraczky Rezső mellett, aki a napilappá válás után a nyíltan függetlenségi és 48-as párti szimpátiát felvállaló lap főszerkesztője lesz. A többszöri szerkesztőváltással tarkított „napilap-időszak” mérlege: a belpolitikai eseményekkel foglalkozó írások megszaporodása, kiemelten harcos elkötelezettség a Függetlenségi Párt és az erősödő radikalizmus irányában (különösen amikor Neményi Vilmos, a szociáldemokrata párt helyi titkára, később a baloldali Székely József lesz a Szalontai Lapok felelős szerkesztője), zajos polémiák a Szalontai Friss Újsággal, amely a Tisza család anyagi támogatásával jelenik meg. Az [[őszirózsás forradalom]] időszakában „a Járási Munkástanács hivatalos lapja” alcímet viselte, s annak politikai vonalát követte, de a [[Magyarországi Tanácsköztársaság]] néhány hónapja alatt inkább mértéktartó volt.
 
A szépirodalom az 1910 utáni években teljesen kiszorult a Szalontai Lapok oldalairól, legfeljebb a [[Színházművészet|színház]]-, a [[Sajtótörténet (Erdély)|sajtó]]- és a helytörténész talál bőséges híranyagot benne Szalonta múltjának az 1918-as összeomlásig terjedő szakaszára vonatkozóan.
 
A [[Románia|román]] hatalomátvétel napjaiban a Szalontai Lapok megjelenése szinte folyamatos volt, 1919 májusában azonban a román [[cenzúra]] betiltotta, s csak októberben indulhatott újra, felelős szerkesztőként [[Faragó Rezső]]vel. „Politikai napilap”-ként megtartotta korábbi baloldali beállítottságát: vezércikkben méltatta [[Jászi Oszkár]] békítő erőfeszítéseit, az új hatalom iránti lojalitással közvetítette-kommentálta a közélet, a politika eseményeit. A [[Trianoni békeszerződés|trianoni béke]] aláírása után azonban az újonnan berendezkedő hatalom változtatott korábbi magatartásán, s ez a Szalontai Lapokban is tükröződik: beszámolnak arról, hogy [[Arany János]] és [[Bocskai István]] arcképeit az új polgármester eltávolíttatta a városháza díszterméből, hogy merényletet követtek el a Kossuth-szobor ellen, s a talapzatáról lezuhant szobor visszaállítását sem engedélyezték. Foglalkozik a [[Belényes]] környéki [[románok]] betelepítésével a földreform alapján, s cikkezik arról, hogy „bolsevista eszmék terjesztése” vádjával letartóztatták [[Rozvány Jenő]]t. Az [[Országos Magyar Párt|OMP]] megalakulása után a Szalontai Lapok egyre inkább hangot ad a [[kisebbség]]be került magyarság jogvédő harcával kapcsolatos eseményeknek.