„Forradalmi törvényszékek (1919)” változatai közötti eltérés

 
== Története ==
A "burzsoának" titulált vádhatóságok, illetve bíróságok működését már a hatalomátvétel másnapján, március 22-én felfüggesztették az első számú igazságügyi népbiztosi rendelettel. Bizonytalan időre elhalasztották a korábban kitűzött tárgyalási, illetve határozathozatali határnapokat. A hatalomátvétel után még márciusban a [[Forradalmi Kormányzótanács]] felhatalmazta az igazságügyi [[népbiztos]]t ([[Rónai Zoltán]]t), a régi rendszer bíráinak és ügyészeinek rendelkezési állományba<ref> Rendelkezési állomány, a köztisztviselőknek az a jogi helyzete, amikor őket a tényleges szolgálat alól nyugdíjazás nélkül felmentik. </ref> való helyezésére. Felfüggesztették továbbá a [[közjegyző]]i és ügyvédi kamarák működését is.
A tanácskormány 1919. március 26-án kiadott 4. számú rendelete alapján szervezték meg a forradalmi törvényszékeket, amelyeket már a hatalomátvétel napján, március 21-én kilátásba helyeztek. A bírói hatalom megszervezésénél, a törvényszékek létrehozásánál csak a [[statárium]], a szesztilalom, illetve a fegyverviselési tilalom bevezetése (első három rendelet) volt fontosabb.
 
A tanácskormány 1919. március 26-án kiadott 4. számú rendelete alapján szervezték meg a forradalmi törvényszékeket, amelyeketamelyek létrehozását már a hatalomátvétel napján, március 21-én kilátásba helyeztek. A bírói hatalom megszervezésénél, a törvényszékek létrehozásánál csak a [[statárium]], a szesztilalom, illetve a fegyverviselési tilalom bevezetése (első három rendelet) volt fontosabb.
Léteztek megyei, járási forradalmi törvényszékek, továbbá Budapestnek is volt saját törvényszéke, s falvakban is alakultak az ítélethozatalra szervek. Később ezek a törvényszékek csak a megyeszékhelyeken illetve más nagyobb lakosságú városokban működtek. Szerveztek országos forradalmi főtörvényszéket is, ám ennek működtetésére a Tanácsköztársaság bukása miatt nem volt idő.
 
Léteztek megyei, járási forradalmi törvényszékek, továbbá Budapestnek is volt saját törvényszéke, s falvakban is alakultak az ítélethozatalra ilyen szervek. Később ezek a törvényszékek csak a megyeszékhelyeken illetve más nagyobb lakosságú városokban működtek. Szerveztek országos forradalmi főtörvényszéket is, ám ennek működtetésére a Tanácsköztársaság bukása miatt nem volt idő.
 
== Működése ==