„Bourges katedrálisa” változatai közötti eltérés

Ami legelsőnek feltűnik, az az öthajós alak és a [[kereszthajó]]k teljes mellőzése. Ebből adódik az egyenletes külső forma és az osztatlan belső tér. A valódi szenzáció azonban az [[mellékhajó]]k lépcsőzetes elhelyezése, ahol a háromrészes [[Főhajó|középhajó]] falfelépítése elvileg megismétlődik 16 méterrel beljebb a belső oldalhajóban. A belső oldalhajó 12 méterrel magasabb mint a külső, viszont karcsúbb annál. Ez a felépítés egyrészt szokatlanul világossá teszi az épületet (az ablakok középmagasan helyezkednek el, de elég nagy távolságra a középtengelytől). Másrészt a belső tér sajátos érzetet kelt, a belső oldalhajók jelenléte a középhajó mögött a tér nagyságát hangsúlyozza. Összességében a belső tér tágas, levegős, de többrétegű.
 
Feltűnő az "ódivatú" hatrészes ívek használata a középhajóban, amelyeket nyilvánvalóan nem konzervativizmusból választottak, hanem az építész teljesen tudatosan használta a támasztékok váltogatását a belső tér szellősebbé tételére. Ebben az összefüggésben további újításnak számítanak a [[Pilaszter|féloszlop]]ok.
 
Az épület külsején a majdnem kecsesnek nevezhető [[feszítőmű]] tűnik fel, amely szabaddá teszi a rálátást magára a katedrálistestre. A belső és külső oldalhajók az ablakok mellett úgynevezett vakárkádokat képeznek, amelyek levegősebbé teszik a keletkező felületeket. A nyugati homlokzat öt kapujával kiemeli az öthajós szerkezetet és ezzel eltér a [[párizs]]ipárizsi megoldástól, ahol az öthajós szerkezetet a homlokzat hármas tagolása tagadja. Sajnos a homlokzat a későbbi rombolások és javítások miatt ma nem eléggé homogén képet mutat és szinte áttekinthetetlen.
 
Figyelemre méltó az a körülmény is, hogy a templom – a [[gótika]] számára nem szokványos módon – egy [[Kripta|kriptát]] is tartalmaz. Ez azzal magyarázható, hogy az építmény átnyúlik a hajdani római városfalon, így szükségessé vált a több méteres szintkülönbözet áthidalása.
 
== Hivatkozások ==