„Siklóernyő” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Removing Link FA template (handled by wikidata) - The interwiki article is not featured |
GyS (vitalap | szerkesztései) a →Repülés: három hivatkozás elhelyezése és egy szórendi változtatás |
||
61. sor:
A startolás (nem ugrás!) mindig széllel szemben történik, hogy a kupola feltöltődjön, és lassan tudjunk startolni (ahogy a repülők is), így alapvetően elmondható, hogy a siklóernyős repüléshez nem ideális a szélcsend, ahogy az erős szél sem, ami felránthatja a pilótát. Ezért a legjobban repülhető tartomány a kb. 2–5 m/s-os szélsebesség (7–18 km/h) startolható (a startnál és a repülés során kezelhető szélsebesség különböző). Az ernyők átlagos trimmsebessége 36–40 km/h. Efelett már csak gyorsabb ernyőkkel lehet közlekedni a széllel szemben. Hátszélbe fordulva természetesen a végsebességünk növekszik erős szélben, így távrepüléshez ez lenne az ideális. Általánosságban elmondható, hogy az ernyő max. sebességénél erősebb szélben nem tanácsos repülni, mivel ilyenkor elkezdünk tolatni.
A [[siklószám]] azt adja meg, hogy a siklóernyő - ideális körülmények között - egységnyi magasságból milyen távolra képes siklani. Ha azt mondjuk, hagy valamely ernyő siklószáma 8,5, az azt jelenti, hogy 1 m magasból 8,5 m távolságra tud elsiklani.
Siklóernyővel több ezer méterre is fel lehet emelkedni, amíg csak tudunk. A biztonságos repüléshez nagyon magasban oxigénpalack szükséges, de ez Magyarországon nem jellemző. További veszély a magasban a hideg. A pilóták ezért overallban és kesztyűben repülnek ilyenkor.
A legnagyobb veszély a zivatar, ami egy nagyobb gépre is veszélyes. A [[cumulonimbus|zivatarfelhő]] ugyanis beszívja a pilótát és ernyőjét és olyan magasba repíti, ahol hideg és oxigénhiányos a környezet, valamint egyéb veszélyek vannak. Emiatt tanácsos elkerülni ezeket a [[zivatarcella|zivatarcellákat]].
==Vizsgakategóriák==
|