„Hópehely” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés
Rendezés, forrás, duplikátum ki.
1. sor:
[[Fájl:Snowflake magnified usda.jpg|250px|bélyegkép|jobb|Hópehely [[elektronmikroszkóp]] alatt]]
A '''hópehely''' jégkristályok összeállásából keletkezik, amely a Föld légkörében keletkezve hullhat, mint fagyott csapadék. A hópehely keletkezéséhez az szükséges, hogy mikroszkópikus szuperhideg vízcseppek keletkezzenek a felhőkben, amelyek megfagynak. Hópelyhek számos méretben, formában és mintázattal képződhetnek. A világ legnagyobb hópelyhe, több mint 38 cm. Összetettebb formák akkor jönnek létre, amikor a képződő hópehely több, különböző hőmérsékletű és páratartalmú légtömegeken jutnak át, amelynek következtében minden egyes hókristály egyedi kialakítású. A hópelyhek színe fehér, a megfagyott víz kristályos szerkezetének fényvisszaverő hatása miatt. Ennek oka a hópehelyre vetődő fény szétszórt visszaverődésében keresendő, amely a teljes fényskálát visszaveri az apró és töredezett kristályos felületeiről.<ref>{{cite book|url=http://books.google.com/?id=4T-aXFsMhAgC&pg=PA39&lpg=PA39|title=Hands-on Science : Light, Physical Science (matter) - Chapter 5: The Colors of Light|page=39|author=Jennifer E. Lawson|isbn=978-1-894110-63-1|year=2001|accessdate=2009-06-28|publisher=Portage & Main Press}}</ref>
 
== Kialakulása ==
22. sor:
| bibcode=2008Sci...319.1214C}}</ref>
Mesterséges atommagokként lecsapódási pontokat képezhetnek még a felhőkben a légkörbe jutott, vagy juttatott ezüst-jodid és szárazjég, amely a csapadékképződést segítheti elő a felhőgyártás, vagy felhőoszlatás során.<ref>{{cite web|url=http://amsglossary.allenpress.com/glossary/search?p=1&query=cloud+seeding&submit=Search|title=Cloud seeding|author=Glossary of Meteorology|year=2009|accessdate=2009-06-28|publisher=[[American Meteorological Society]]}}</ref>
Amikor egy páracseppecske megfagy a felhőben, akkor elkezd növekedni, mivel a környezete túltelített páracseppekkel és a környezeti hőmérséklet a fagypont alatt van. A cseppek azért kezdenek el hízni, mivel a környező páracseppek a jégkristályhoz jobban vonzódnak (könnyebben lépnek vele kölcsönhatásba). Mivel a felhőkben jóval több páracsepp található, mint jégkristály, ezért, pusztán a bőség okán a kialakult jégkristály képes, akár több mikro-, illetve milliméternyi növekedésre is, a vízcseppek sűrűségének függvényében. Ezt a folyamatot nevezik Wegner-Bergeron-Findeison folyamatnak. A megfelelő mennyiségű vízcsepp kimerülése, illetve elpárolgásáig tart a jégkristályok növekedése. Ezen nagy kristályok már a csapadékhullás kialakulásához elegendő tömeggel rendelkeznek, melynek okán elkezdenek lehullani, miközben egymással találkozva összeakadnak, illetve egymáshoz tapadnak, amely tovább növeli méretüket.<ref name="natgeojan07">{{cite journal | author=M. Klesius| title=The Mystery of Snowflakes| journal=National Geographic| volume=211| issue=1| year=2007| id=ISSN 0027-9358|page=20}}</ref> A világon eddig legnagyobb lemért hópelyhek a Guiness Rekordok Könyve szerint 1887-ben hulltak a [[montana]]i [[Fort Keogh]]ban, ahol a megmért hópelyhek állítólag 38 centiméter szélesek voltak.<ref>https://mholloway63.wordpress.com/2015/01/28/what-happened-on-january-28th-the-largest-snowflake-ever-recorded/</ref>
 
A hópelyhek összetapadásának pontos folyamata a mai napig is vitatott. A lehetőségek között szerepel, hogy a hókristályok mechanikusan összezárnak, vagy összeragadnak, esetleg elektrosztatikus vonzás lép fel köztük, vagy azért tapadnak egymáshoz, mert felületük nedves. A jégkristályok legtöbbször hatszögletű szimmetriával rendelkeznek. Habár a felhőkben keletkező jég tiszta, a kristályok felületén megtörő fény a színskála minden elemét visszaveri, ezért a hókristályok mindig fehér színűnek látszódnak. A hópelyhek alakja és formája attól függ elsősorban, hogy milyen hőmérsékletű és nedvességtartalmú levegőkörnyezetben keletkeznek. Ritkán háromszögletű, vagy más megfogalmazással élve háromszög-szimmetriájú kristályok is létrejöhetnek, főleg, ha a hőmérséklet -2&nbsp;°C körül alakul. A hópelyhek általában nem tökéletesen szimmetrikusak, bár a legtöbb képi ábrázolásban a látványosabb hatás kedvéért úgy ábrázolják őket. Gyakorlatilag kizárható annak az esélye, hogy két hókristály azonos kinézetű legyen, mivel egy tipikus hópehely legalább 10 a tizenkilencediken, azaz 10 quintillió vízmolekulát tartalmaz, amely a különböző környezeti hatások miatt számos, változatos formában és mintázatban vezethet a jégkristályok kialakulásához. A hó METAR kódja az SN, míg a havas eső kódja az SHSN.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Hópehely