„Kroiszosz” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a õ→ő, û→ű, egyéb apróság with AWB
Nincs szerkesztési összefoglaló
4. sor:
| képaláírás =
| ragadványnév =
 
| állam =Lüdia
| megnevezés =királya
15 ⟶ 14 sor:
| előd =[[II. Alüattész]]
| utód =–
 
| teljes_név =
| halálozási dátum =
49 ⟶ 47 sor:
Kroiszosz hosszú ideig állt szövetségben [[Méd Birodalom|Médiával]], ezért a perzsa hatalomátvétel után a retorzió fő szorgalmazójává vált. Az események menetébe azonban már nem szövetségesi minőségben avatkozott be, hanem az [[Óperzsa Birodalom]] anatóliai területeit akarta megszerezni, amely bázisul szolgálhatott volna Kilikia, majd Babilon meghódításához.
 
[[II. Kurus perzsa király]] i. e. 550-re fejezte be győzedelmes felkelését, de Kroiszosz addigra már össze is kovácsolta a perzsaellenes koalíciót, amelynek többi tagja Káldea, [[Spárta]] és [[Ókori Egyiptom|Egyiptom]] volt. E szövetség Spárta messzesége és Káldea átmeneti gyengesége ellenére is sikeres lehetett volna, mert Egyiptom [[II. Jahmesz]] alatt hosszú ideje példátlan fellendülést ért meg. Egyiptom kiterjedt szövetségi rendszere bevonhatta volna a koalícióba [[Számosz]]t és [[Küréné]]t is, sőt a [[palesztina]]i és [[szíria]]i hűbéres fejdelmeketfejedelmeket, akik ezidőben egyébként is csak névleg voltak Babilon vazallusai, annak bukásával Egyiptom kiterjesztette rájuk a befolyási övezetét.
 
Kroiszosz türelmetlensége miatt azonban a szervezkedés sikertelennek bizonyult. [[I. e. 550]]-ben nem várt tovább arra, hogy a szövetségesek expedíciós hadseregei összegyűljenek [[Szardeisz]] körül, hanem egymaga indult Perzsia ellen. E hadjáratában a médek összes Halüszon túli területeit bekebelezte.
61 ⟶ 59 sor:
 
== A máglya-motívum ==
 
Tovább idézve Hérodotoszt:
 
69 ⟶ 67 sor:
Ekkor Kroiszosz, mondják a lüdök, észrevette Kürosz szándékának megváltozását, s látva, hogy mindenki igyekszik oltani a tüzet, de egyiknek sem sikerül, felkiáltott, s Apollónt hívta segítségül: ha valaha kedvére való ajándékot kapott tőle, álljon melléje és ragadja ki ebből a veszedelemből. Kroiszosz sírva hívta az istent, a derült időben és szélcsendben pedig hirtelen felhők futottak össze, vihar zúdult le, és hatalmas zápor oltotta el a máglya lángjait. Így Kürosz belátta, hogy Kroiszoszt az istenek szeretik, és derék férfiú; leléptette őt a máglyáról, és ezt kérdezte: ''„Kroiszosz, ki vett rá téged, hogy országom ellen háborút indíts és barát helyett mint ellenség állj velem, szembe?”'' Kroiszosz erre így feleli: ''„Királyom, ezt én a te jó sorsod és az én rossz sorsom előidézésére tettem, az oka pedig a görögök istene volt, aki háborúra bátorított. Mert senki sem oly esztelen, hogy a háborút válassza béke helyett; ebben ugyanis a gyermekek temetik el az apákat, abban az apák a gyermekeket. De bizonyára az isteneknek tetszett úgy, hogy ez bekövetkezzék.”''
 
Ez volt válasza. Kürosz meg feloldotta békjóitbéklyóit, magához közel ültette, nagy figyelemmel bánt vele, s csodálattal bámulta ő maga is, de egész környezete éppúgy. Kroiszosz gondolataiba merülve hallgatott. Később megfordult, s látva, hogy a perzsák a lüdök városát pusztítják, ezt kérdezte: ''„Királyom, vajon megmondhatom neked, amit most gondolok, vagy a mostani helyzetemben hallgatnom kell?”'' Kürosz fölszólította, hogy csak mondja ki bátran, amit akar. Ő megkérdezte: ''„Mit művel ez a nagy sokaság ily nagy buzgalommal?”'' S Kürosz felelt: ''„A te városodat fosztogatja s kincseidet hordja szét.” Kroiszosz pedig így szólt: „Nem az én városomat s nem az én kincseimet fosztogatja; hiszen itt mától fogva semmi sem az enyém többé; hanem a tiédet viszik és hordják szét.”''
 
Kürosz gondolkozni kezdett Kroiszosz szaván, elküldte a többieket, s megkérdezte Kroiszoszt, mi szerinte a teendő ilyen körülmények között. S az így felelt: ''„Mivel az istenek engem rabszolgádul adtak, kötelességemnek tartom, hogy közöljem veled, ha valamit számodra hasznosnak látok. A perzsák természettől fogva féktelenek, de vagyonuk nincs. Ha elnézed, hogy raboljanak és nagy kincseket tartsanak birtokukban, akkor a következőt várhatod: aki közülök a legtöbbre tesz szert, előbb-utóbb föllázad ellened. Most hát, ha tetszik neked, amit mondok, ezt tedd: lándzsásaid közül a város minden kapuja elé állíts őröket, s ezek azoktól, akik zsákmányukat kifelé viszik, vegyék el a kincseket, és mondják azt, hogy Zeusznak kell tizedet áldozni. Így aztán nem is válsz gyűlöletessé, mint akkor válnál, ha erővel vennéd el tőlük a kincseket, hanem be fogják látni, hogy igazságosan jársz el, és zsákmányukat önként átengedik.”'' Eszerint a legenda szerint Kroiszosz mint Kürosz tanácsadója élhette tovább az életét.
84 ⟶ 82 sor:
== Érdekességek ==
 
Idősebb [[Miltiadész]] derekasan harcolt a lampszakosziak ellen, de legyőznie nem sikerült őket. Egy ízben még a fogságukba is esett, de Kroiszosz lüd király közbenjárására visszanyerte szabadságát. Kroiszosz kegyeibe fogadta az újdonsült kherszonészoszi türannoszt, s megfegyegettemegfenyegette [[Lampszakosz]] előkelőit, hogy fenyőfa módjára fogja őket kiirtani, azaz írmagjuk sem marad, ha nem engedik szabadon Miltiadész nagybátyját.
 
Amikor Kroiszosz szövetséget akart kötni a milétosziakkal Thalész ebben megakadályozta őt, s minthogy a két király viszályában Kürosz lett a győztes, Thalész megmentette a várost.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Kroiszosz