„Abdi-Heba” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
5. sor:
| ragadványnév =
| titulusai =
| állam =Uru-szalim
| megnevezés =királya
16 ⟶ 15 sor:
| előd =ismeretlen
| utód =ismeretlen
| uralkodóház =
| teljes_név =
38 ⟶ 36 sor:
Jeruzsálem (abban az időben ''Uru-szalim'') körölbelül 1500 lakosú, vidéki váracska köré települt kistelepülés volt, csekély jelentőséggel, politikai vagy gazdasági súllyal. Abdi-Heba történeti nevezetességét az [[Amarna-levelek]] hozták meg, amelyekből információink vannak életéről és tevékenységéről. Származásáról semmit sem tudunk, azon kívül, hogy nem uralkodóházba született. Egyiptom jóvoltából és akaratából uralkodott Jeruzsálem felett. Mivel az Amarna-leveleken kívül semmilyen forrás nem áll rendelkezésre róla, az utolsó levél utáni sorsa is ismeretlen.
Abdi-Heba uralkodása alatt [[Amurru (királyság)|Amurru]] királya, [[Aziru]] és [[Gézer]] (Gazru) kormányzója, [[Milkilu]], valamint [[Askelón]] (Ašqaluna) és [[Lákis]]
Abdi-Heba leveleiben feltűnnek az [[apiruk]], akiket sok történész azonosít a [[zsidók|héberekkel]]. Az apiru vezér, [[Labaja]] említése (akinek három levele – EA#252-254 – szintén előkerült), valamint a Labaja utódaként említett [[Suvardata]], [[Kiltu]] (Gát) fejedelme inspirálta [[David Rohl]]t sajátos [[kronológia]]i elméletének felállítására. Eszerint Labaja [[Saul]]lal lenne azonos. Ez esetben Suvardata a bibliai [[Ákis]], a [[türosz]]i [[Abímilki]] [[Abimelek]]kel azonosítható, [[Dávid zsidó király|Dávid]] [[Dadujah]] lenne, [[Isbál]] pedig [[Mutbaál]]. David Rohl ezen elmélete vagy az egyiptomi történelmet rövidíti meg három évszázaddal, vagy a héberek történelmét nyújtja meg háromszáz évvel, mivel a hagyományosan i. e. 1000 körüli időre datált Dávidot a szintén hagyományosan az i. e. 14. századra datált Amarna-korba helyezi.
| |||