„Guanó” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 80.99.34.10 (vita) szerkesztéséről Dexbot szerkesztésére |
Fmvh (vitalap | szerkesztései) kép |
||
1. sor:
[[Fájl:Guano.jpg|bélyegkép|A [[guánószula]] majdnem teljes egészében guanóból készült fészke]]
[[Fájl:DSCN5766-guano-glantz crop b.jpg|bélyegkép|Guanóbányászat [[Peru]] partjainál ([[1860]] körül)]]
A '''guanó''' (a [[Spanyol nyelv|spanyol]] ''guano'' {{IPA|[ˈgwano]}} szóból, melynek végső forrása a [[Kecsua nyelv|kecsua]] ''wanu'' ’trágya’) [[műtrágya]]ként alkalmazott, magas [[foszfor]]- és [[nitrogén]]tartalmú [[Madarak|madár]]- vagy [[denevér]]ürülék, a [[foszfátos üledékek]] közé tartozik.[http://www.asko.uni-miskolc.hu/~askmf/hpage/segedlet/genetika/genmin3.html] [[József Attila]] versében egy érdekes költői képben is szerepel: „A város peremén, ahol élek, beomló alkonyokon, mint pici denevérek, puha szárnyakon száll a korom, s lerakódik, mint a guanó, keményen, vastagon.”[http://szepi.hu/irodalom/vers/jozsef/ja_1933.html]
4 ⟶ 6 sor:
A 19.század végi lexikon szerint:''7-10% nitrogént és 2-4% foszforsavat szokott tartalmazni. Trágyázási célokra nagyon alkalmas, termésfokozó hatása azonban nem áll arányban nitrogéntartalmával, mivel utóbbinak rendszerint fele oldhatatlan alakban, mint khitin van meg. Nagyobb mennyiségben [[Szardínia (Olaszország)|Szardiniából]], [[Egyiptom]]ból s [[Mexikó]]ból hozzák be, de több hazai barlangban ([[Aggtelek]], [[Esztergom]], [[Orsova]] mellett) is előfordul''.
Egy élelmes gyógyszerész a 19.században megpróbálta forgalmazni a denevérguanót: Nagysolymosi Koncz Ármin székelyudvarhelyi gyógyszerész is megpróbált értékesíteni. [[1879]]-ben német nyelvű körleveleket küldött szét [[Bécs]]be és mindenfelé. A megrendelések egymást érték. Tetemes mennyiséget szállított el postacsomagokban. A denevér guanó valóságos kiviteli árucikké vált az agilis gyógyszerész propagandája nyomán. Azonban az irigység, kapzsiság annyira erőt vett a székely atyafiakon, hogy a „drága szert” még postacsomagokban sem lehetett elküldeni, úgy felborsolták a behozatal költségét. Nagysolymosi Koncz Ármin kénytelen volt a denevér guanó üzlettel felhagyni, habár az, mint szobanövény – és virágtrágya, értékesnek bizonyult a virágkertészetekben.
A [[csendes-óceán]]i [[Ballestas-szigetek]], melyek felszínét milliónyi tengeri madár guanója borítja. A guanó begyűjtésében [[Peru]] világelső volt a múlt század első felében.
| |||