„Seprődi Anna” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a paraméternevek egységesítése, replaced: |született_idő → |születési dátum, |született_hely → |születési hely, |elhunyt_idő → |halál dátuma, |elhunyt_hely → |halál helye AWB |
→Életútja: egyért |
||
28. sor:
Középiskolai tanulmányait Kolozsváron végezte, ugyanitt szerzett előbb magyar–történelem szakos, majd [[zene]]tanári oklevelet. [[Nagyenyed]]en, [[Székelyudvarhely]]en, majd [[Sepsiszentgyörgy]]ön volt tanár.
Az ifjúságnak írt [[Gyermekszínmű (Erdély)|színdarabjai]], [[mese]]játékai, [[népmese]]-feldolgozásai két kötetben jelentek meg az Ifjú Erdély kiadásában: ''A síró-nevető királykisasszony'' ([[Sepsiszentgyörgy]], 1946) és ''Andris meseországban'' (Sepsiszentgyörgy, 1946) címmel. ''Viszik a menyasszonyt'' c., Seprődi János eredeti gyűjtése alapján készült ''Székely lakodalmas'' c. játékát a sepsiszentgyörgyi Dózsa György Textilgyár műkedvelőinek felkérésére írta és 1957-ben ez a színjátszó csoport, majd ''Viszik a menyasszonyt'' címmel a [[marosvásárhely]]i Állami Székely Népi Együttes mutatta be, Hajdu Zoltán rendezésében, Hubesz Valter zenéjével, [[Haáz Sándor (etnográfus)|Haáz Sándor]] és [[Éghy Ghyssa]] koreográfiai közreműködésével. ''Varázsgyűrű'' c. mesejátékát a sepsiszentgyörgyi [[Sepsiszentgyörgyi Állami Magyar Színház|Állami Magyar Színház]] vitte színre 1970-ben. Más népi ihletésű művei: ''Kitrákotty mese'' – ''Elfutott a kemence'' (Sepsiszentgyörgy é. n.); ''Egyszer egy királyfi'' (Napsugár, 1966/2); Görög Ilona ([[Művelődés (folyóirat)|Művelődés]], 1969/1); ''A táncoló királykisasszonyok'' ([[Napsugár (gyermeklap)|Napsugár]], 1971/ 10); ''Zivatar'' (in: Kisszínpadi művek. Sepsiszentgyörgy, 1980). Publicisztikát közölt a Művelődésben, és három éven át írta a [[Pionír (gyermeklap)|Pionír]] ''Nyelves Kati'' c. rovatát.
Hagyatékában megmaradt ''Asszonysorsok'' c. emlékirata.
| |||