„Butovói kivégzőhely” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Nincs szerkesztési összefoglaló
{{építés alatt}}
 
A '''butovói lőtér''' (oroszul Бутовский полигон) [[Moszkva]] egyik kerületében (Yuzhnoye Butovo) elhelyezkedő terület, ahol több mint 20 ezer politikai foglyot lőttek agyon a [[Joszif Visszarionovics Sztálin|Sztálin]] által kezdeményezett tisztogatások idején (1934–1938), illetve 1938 és 1953 között. Az áldozatok között volt többek közt [[Kun Béla (népbiztos)|Kun Béla]], [[Pogány József]], és [[Karikás Frigyes]] is. A térség ma az [[Orosz Ortodox Egyház]] tulajdonában van, 1995-ben itt építették fel az Orosz Újjászületés Emléktemplomot.
 
== Története ==
A 19. századig a terület a Kosmodemyanskoye Drozhino nevezetű település alá tartozott, először 1568-ban jegyezték fel, ekkor egy helyi bojár, Fjodor Drozhin tulajdona volt. 1889-ben a tulajdonos, N. M. Solovov itt ménest alakított ki, és egy hatalmas lóversenypályát is építtetett, egyik leszármazottja, I. I. Zimin azonban a telket az bolsevikoknak adományozta, cserébe elhagyhatta az országot. Ekkortájt lett a [[Vörös Hadsereg]] tulajdona.<ref>Л. Головкова, ''[http://www.martyr.ru/content/view/6/15/ Спецобъект «Бутовский полигон» (история, документы, воспоминания)'']</ref>
 
Az 1920-as években a terület tulajdonjogát az [[OGPU]]-nak engedték át, 1935-ben az [[NKVD]] lőterévé alakították át. A megmaradt kommunarkai területen szovhozt alakítottakhoztak kilétre, illetve [[Jagoda, Genrih Grigorjevics Jagoda|Jagodá]]nak volt itt dácsája.
 
== A Nagy Tisztogatás idején ==
A sztálini tisztogatások idején a Moszkvához közeli temetők a nagyszámú áldozat miatt elégtelennek bizonyultak. Emiatt 1936 végén mind a lőteret, mind pedig a kommunarkai szovhoz területét "Speciális„Speciális Objektummá"Objektummá”, azaz, az NKVD titkos kivégzőhelyévé alakítottak át.
 
Az áldozatok pontos számát nem lehet megállapítani, mert csak kevés adat került nyilvánosságra.<ref name="memorial">{{cite book | author = | coauthors = | title=Бутовский полигон. 1937—1938. Книга памяти жертв политических репрессий | year =1997–2003 | editor = | pages = | chapter = | volume = 1-7| chapterurl = | publisher =[[Memorial]] | location =Moscow | isbn= | url = | format = | accessdate = |language= orosz}}</ref> Egyes források 10 és 14 ezer közé teszik a Kommunarka területén meggyilkoltak számát, míg a Butovóban kivégzettekét 20&nbsp;765-re.<ref name="ross_gaz">{{cite journal | author =Vladimir Kuzmin |date=31 October 2007 |title=Поминальная молитва; Владимир Путин посетил Бутовский полигон, где похоронены жертвы массовых расстрелов | journal =[[Rossiyskaya Gazeta]] | volume = | issue =4506 | pages = | id = | url =http://www.rg.ru/2007/10/31/putin.html | accessdate =2011-10-18 |language=ru}}</ref>, az utóbbi szám csak az 1937. augusztus 1. és 1938. október 19. között meggyilkoltakat foglalja magába.<ref name="memorial"/> Állítólag a legtöbb áldozatot 1938. február 28-a követelt, mikor 562 embert gyilkoltak meg.<ref name="ross_gaz"/> A területet később a KGB is erősen őrizte, majd az orosz titkosrendőrség vette át ezt a feladatot, egészen 1995-ig, amikor a telket az Orosz Ortodox Egyház vásárolta meg.