Főmenü megnyitása

Módosítások

rizikófaktorok említése
== Tünetek ==
 
Leggyakoribb és markánsabb tünete a nyomó, szorító jellegű mellkasi fájdalom ("mintha valaki ráült volna a beteg mellkasára"), mely kisugározhat a bal vállba és karba, a lapockákba vagy a nyakba. A fizikai vagy érzelmi stresszre kiszámítható jelleggel jelentkező mellkasi fájdalom a stabil [[angina pectoris]], melynek hátterében a szív koszorúereinek [[érelmeszesedés]] következtében kialakult szűkülete áll. A fájdalom a szűkület súlyosságától függően jellemzően mindig ugyanakkora terhelésre jelentkezik és pihentetésre vagy [[glicerin-trinitrát|nitroglicerin]] adására pár perc alatt megszűnik.<ref name="pmid25091962">{{cite journal |author=Kones R, Rumana U.|title=Stable ischemic heart disease.|journal=Cardiol Clin. |volume=32 |issue=3 |pages=333-51 |year=2014 |month=August |language=angol |pmid=25091962 |doi=10.1016/j.ccl.2014.04.004}}</ref> A változó gyakorisággal és intenzitással jelentkező anginát instabilnak nevezik, ennek hátterében ún. instabil koronária szűkület áll, melyből [[szívinfarktus|akut miokardiális infarktus]] alakulhat ki.<ref name="pmid25091963">{{cite journal |author=Basra SS, Virani SS, Paniagua D, Kar B, Jneid H.|title=Acute coronary syndromes: unstable angina and non-ST elevation myocardial infarction.|journal=Cardiol Clin. |volume=32 |issue=3 |pages=353-70 |year=2014 |month=August |language=angol |pmid=25091963 |doi=10.1016/j.ccl.2014.04.010}}</ref> A mellkasi fájdalom mellett az iszkémiás szívbetegség csökkent fizikai terhelhetőséggel és gyengeséggel, terhelésre jelentkező nehézlégzéssel járhat. A mellkasi fájdalom kísérőtüneteitől függően a várható kimenetel szempontjából a [[Killip-osztályozás]] ad útmutatást.
 
== KiegészítésRizikófaktorok ==
 
A mellkasi fájdalom kísérőtüneteitől függően a várható kimenetel szempontjából a [[Killip-osztályozás]] ad útmutatást.
A koszorúér-betegség számos hajlamosító tényezővel, rizikófaktorral rendelkezek, ezek egy része meghatározott (pl. életkor, nem, [[genetika]]), más részük azonban befolyásolható (pl. [[dohányzás]], [[elhízás]], magas [[vérszérum|szérum]] [[koleszterin]] szint, [[magas vérnyomás]], [[cukorbetegség]], csökkent fizikai aktivitás, erős pszichés stressz). Ezek alapján megbecsülhető a betegek kardiovaszkuláris kockázata, vagyis annak valószínűsége, hogy az elkövetkező 10 éven belül valamilyen kardiovaszkuláris esemény (pl. [[szívinfarktus]] vagy [[agyi érkatasztrófa|stroke]]) történjen a betegnél.<ref name="pmid24222018">{{cite journal |author=Goff DC Jr, Lloyd-Jones DM, Bennett G, ''et al.''|title=2013 ACC/AHA guideline on the assessment of cardiovascular risk: a report of the American College of Cardiology/American Heart Association Task Force on Practice Guidelines.|journal=Circulation. |volume=129 |issue=25 Suppl 2 |pages=S49-73 |year=2014 |month=June |language=angol |pmid=24222018 |doi=10.1161/01.cir.0000437741.48606.98}}</ref>
 
== Külső hivatkozások ==