„Sánta Ferenc (író)” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
(→‎További információk: -commonskategória)
|képaláírás=
|születési dátum= [[1927]]. [[szeptember 4.]]
|születési hely= [[Brassó]]
|halál dátuma= [[2008]]. [[június 6.]] {{életkor-holt|1927|9|4|2008|6|6}}
|halál helye=[[Budapest]]
{{Idézet 2|Már harmadik hónapja éheztünk, s két hete csak egyszer ettünk egy nap. Anyám már marékkal mérte a puliszkát. Egy marék, két falás, másnapig semmi.|Sánta Ferenc: Sokan voltunk}}
 
1947-1950 között a [[Dorog]]i Szénbányászati Tröszt [[Pilisszentiván]]i Bányaüzemben dolgozott. 1953-1956 között a [[Kispest]]i Vörös Csillag Traktorgyár munkása volt. 1954-től publiáltpublikált. 1956-ban a Petőfi-kör vezetőségi tagja volt. 1957-ben a Ganz Daru- és Hajógyár alkalmazottja volt. [[1958]]. [[szeptember 1.|szeptember 1-jétől]] a [[Magyar Tudományos Akadémia]] Irodalomtudományi Intézetének munkatársa volt. 1987-ben a [[Magyar Demokrata Fórum]] alapító tagja volt. 1989-től a Magyar Szellemi Védegylet intézőbizottsági tagja volt. 1990-ben a Magyar Henry George Társaság alapító tagja volt. 1994-től a [[Magyar Művészeti Akadémia]] tagja volt.
 
Fia, Mózsi Ferenc író.
 
==Munkássága==
Pályakezdését az irodalomtörténészek [[Móricz Zsigmond]]éhoz hasonlítják hasonló szemléletük miatt. Egy családi mitológia körvonalait kibontakoztató első elbeszélései az emberi értékeket, a helytállást, a munka becsületét továbbörökítő szegénység világába vezetnek. Mesei hangulatok, lírai pátoszok [[Tamási Áron]]ra emlékeztetnek (''Kicsi madár''). Második kötetében (''Farkasok a küszöbön'', 1961) az érzelmes közvetlenséget drámaiság, diszharmonikus világérzés váltja fel. Tudatosan értelmezi a kisember és a hatalom viszonyát, az egyéni és társadalmi felelősség-vállalást (''Nácik'', ''Olasz történet'', ''A veder''). Az élet újrateremtését világnézetek fölött állónak fogta fel (''A Müller család halála''). A kegyetlen világban, a megalázottságban őrzött tisztesség példázata is egyetemes igazságok kimondását célozza (''Szegény leány, szegény legény''; ''Kicsik és nagyok''). A jelképelemeknek a konkrét életanyagba való emelésével kísérletezik (''Isten a szekéren''). ''Az ötödik pecsét'' (1963) című regénye az etikus és történelmi cselekvés ellentétét fogalmazza meg. Társadalmi problémákkal foglalkozik ''Húsz óra'' (1964) című regénye, melyben egy újságíró előtt egy 1956-os gyilkosság után érdeklődve feltárul egy falu élete. ''Az áruló'' (1966) című vitaregénye egy író éjszakai meditációja négy lehetséges emberi magatartásról a huszita háború korának fiktív alakjait állítva középpontba.
 
== Filmfeldolgozások ==
* [[Mécsek]] (tévéfilm, 1992)
* [[Éjszaka (film)|Éjszaka]] (filmdráma, 1989)
* [[Az ötödik pecsét (film)|Az ötödik pecsét]] (filmdráma, 1976)
* [[A Müller család halála]] (tévéfilm, 1972)
* [[Halálnak halála]] (tévéfilm, 1969)
* [[Húsz óra]] (filmdráma, 1965)<ref>{{PORT.hu-person|24455|Sánta Ferenc}}</ref>