„Szabad szoftver” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Fektom átnevezte a(z) Szabad szoftver lapot a következő névre: Nyílt forráskódú szoftver: A cikk több ponton foglalkozik a nyílt forráskódú szoftverekkel mint a szabad szoftverekkel. A szabad szoftver nevű szócikknek új tartalma… |
A lap alapos újraírása során felhasználtam néhány jól megírt információt a korábbi nyílt forráskódú szoftverek szócikkből, mely korábban szabad szoftverek szócikknév alatt futott. Részleteket lásd a vitalapon. |
||
1. sor:
A '''szabad szoftver''' (idegen kifejezésekkel free software, software libre vagy libre software) olyan [[szoftver]], amelyet a felhasználó:
*tetszőleges céllal, tetszőleges kívánalmak szerint futtatathat
*működésében tanulmányozhat, és igény szerint módosíthat
*másolatok által szabadon terjeszthet, segítve ezzel a közvetlen környezetében élőket
*módosítás esetén szintúgy továbbterjeszthet, lehetővé téve hogy egy egyedi változtatással együtt járó haszonból egy nagyobb közösség is részesedjen.
A szabad szoftver kifejezés tehát a szoftver felhasználásával kapcsolatos ''szabadságjogokra'' utal.<ref>[[https://www.gnu.org/philosophy/free-sw.en.html Szabad szoftver által biztosított szabadságjogok (elérve: 2015.07.22-én)]]</ref> A szabadságjogok a szoftverhez írásban kiadott [[licencszerződés]]sel garantálódnak. Gyakorlatiasabb értelemben tehát, szabad szoftver az a szoftver, aminek a licence garantálja a fent említett szabadságjogokat.
Több szabadon felhasználható licencsablon is teljesíti ezeket a követelményeket. A szabad szoftver fogalmának megalkotója, [[Richard Stallman]] elkészített egy ilyen licencet, melyet bármely szoftver szerzője alkalmazhat, aki szabad szoftverként kívánja programját közzétenni. Ez az ún. [[GNU|General Public License]], mely az idők során több változáson is keresztülment.<ref>[[https://www.gnu.org/licenses/gpl-3.0.en.html General Public License aktuális változata (elérve: 2015.07.22-én)]]</ref>
A szintén Richard Stallman főszereplésével létrejövő, szabad szoftverek fejlesztéséért, terjesztéséért, a mozgalom népszerűsítéséért működő [[Free Software Foundation]] folyamatosan minősíti az ismertebb licencsablonokat, hogy azok megfelelnek e a szabad szoftverrel szemben támasztott kritériumoknak.
==Egyéb ismérvek==
Fontos megjegyezni, hogy a szabad szoftver kifejezés nem jelenti kötelezően a szoftver ingyenességét is (bár a legtöbb közismert szabad szoftver ingyenesen beszerezhető és használható). Elvi szinten bárki bármennyiért árusíthatja a kérdéses programokat; hogy szabad szoftver maradjon az egyetlen feltétel, hogy garantálja a négy szabadságjogot.
Szabad szoftverért való fizetés gyakorlata alakulhat ki ott ahol például a felhasználó nem tudja a programot magának lefordítani, szüksége van kézikönyvre, esetleg [[CD]]-n vagy [[DVD]]-n szeretné a szoftvert megkapni, vagy terméktámogatásra van szüksége. Az is elképzelhető, hogy valaki egyedi fejlesztéssel, testreszabással, adott hiba kijavításával, adott funkció beépítésével bíz meg egy [[programozó]]t, vagy [[cég]]et.
Általánosságban igaz az, hogy a fent említett négy szabadságjog együttes megléte által válhat csak egy szoftver szabad szoftverré, és az is hogy a program tanulmányozása, megváltoztatása és fejlesztése a [[forráskód]] közzététele nélkül nem valósulhat meg, így a szabad szoftverek [[forráskód]]ja publikusan mindig hozzáférhető.
Nem számítanak szabad szoftvernek se a [[freeware]], se a [[shareware]] programok, melyek általában ingyenesen hozzáférhetők és terjeszthetők, ám forráskódjukba nem lehet betekintést nyerni és megkötésekkel élhetnek a használhatóságra vonatkozóan.
== A szabad szoftver fogalmának története ==
===1983 előtt===
A számítógép-felhasználók számára az 1950-es évektől az 1970-es évek elejéig az volt a megszokott, hogy a szabadon hozzáférhető szoftverek szabadságjogokkal járnak együtt. A szoftvereket egyéni felhasználók és hardvergyártók általánosságban közkinccsé tették, utóbbiak örömmel fogadták ha valaki programot írt termékeikhez, mert az általuk gyártott hardver így vált mindinkább hasznossá és jobban kihasználttá. Felhasználói és szolgáltatói szervezetek (mint amilyen a [[SHARE]]) alakultak ki hogy a szoftverek cseréjét elősegítsék.
Az 1970-es évek elejére ez az állapot megváltozott: a szoftverköltségek drasztikusan emelkedni kezdtek. A piac szereplői felismerték hogy a szoftverek írásáért és fenntartásáért az emberek hajlandóak fizetni. A 1970-es évekre a független szoftvereket gyártók és a saját hardvereikhez szoftvereket író vállalatok lettek a szoftverpiac egymással versengő szereplői. Utóbbiak pénzt direkt nem kértek a megírt programokért, de hardveráraikba építették annak költségeit. Az egyik ilyen gyártó az [[IBM]] volt, melyért az [[Egyesült Államok]] vád alá helyezte a céget, később megállapítva hogy ez a magatartás versenyellenes <ref>Fisher, Franklin M.; McKie, James W.; Mancke, Richard B. (1983). IBM and the U.S. Data Processing Industry: An Economic History. Praeger. ISBN 0-03-063059-2.</ref>(megerősítve azt is, hogy a szoftverár nyílt felszámítása, a szoftverért való pénz kérése a követendő példa).
Míg néhány szoftver mindörökre ingyenes maradt, a fizetős programok száma határozottan emelkedett. Az 1970-es évek végére 1980-as évek elejére a szoftveripar lépést tett annak érdekében, hogy az arra képes felhasználók többet ne tanulmányozhassák, vagy alakíthassák át az általuk [[profit]]ábilis programokat: zárttá tették a forráskódot, csak a lefordított, bináris másolatokat adták el. Végül az 1980-ban az Egyesült Államokban a szerzői jogi törvényeket kiterjesztették a számítógép-programokra is.
===1983 szeptember===
[[Fájl:Richard Matthew Stallman.jpeg|bélyegkép|jobbra|[[Richard Matthew Stallman]]]]
1983 szeptember 27-én [[Richard Stallman]] elektronikus üzenetet küldött két [[Unix]]xal foglalkozó [[hírcsoport]]ba, ezzel útjára indítva a GNU Projektet. Az akkor az [[MIT|MIT Mesterséges Intelligencia Laboratórium]]ban működő, korábban az [[Emacs|EMACS szerkesztő]] megalkotásával is komoly hírnevet szerzett Stallman azt írta a közösségnek:
::''„...meg fogok alkotni egy komplett Unix-kompatibilis operációs rendszert amit GNU-nak (GNU Nem Unix) fogok hívni és ingyen fogom adni mindenkinek aki használni tudja.”''<ref>[[https://www.gnu.org/gnu/initial-announcement.html A GNU Projektet útjára indító levél (elérve: 2015.07.22-én)]]</ref>
Stallman a megszorító [[szoftverlicenc]]ekkel és a szoftvervásárláskor érvénybe lépő tovább-nem-adási záradékokkal nem értett egyet.<ref>[[https://www.gnu.org/gnu/initial-announcement.html Richard Stallman személyes indoka a GNU Projekt elindításáról (elérve: 2015.07.22-én)]]</ref> A tradicionális [[hacker etika]] ugyanis megkövetelte a fejlesztés alatt lévő programok egymással való megosztását. Az egyetemen töltött időről, majd a GNU projekt indoklásával kapcsolatban a következőket írta:
::''„<akkoriban> ha bárki egy egyetemről, vagy bármilyen cégtől fel akarta használni a programjainkat, boldogan hagytuk. Ha azt láttad, hogy valaki egy szokatlan és érdekes programot használ, mindig megkérhetted hogy láthasd a forráskódot, vagyis megnézhetted, megváltoztathattad, bekebelezhetted bizonyos részeit hogy új programot csinálj belőle... Az era új számítógépei, mint amilyen a VAX vagy a 68020 volt, saját operációs rendszert használtak, és egyik se volt ingyenes. Még ahhoz is tovább nem adási szerződést kellett aláírni hogy a futtatható programot megkapjad. Ez azt jelentette hogy az első dolog ami megtörtént amikor egy számítógépet kezdtél használni, hogy megfogadtad: nem fogsz a környezetedben élőkön segíteni... A szabály amit a fizetős szoftvergyártó cég megalkotott a következő lett: "Ha megosztod az ismerőseiddel, akkor kalóz vagy. Ha bármi változást akarsz a programon, kérj meg minket hogy megtegyük.”''<ref>[[https://www.gnu.org/gnu/the-gnu-project.html A GNU Projekt leírása (elérve: 2015.07.22-én)]]</ref>
Ahhoz hogy a számítógép valamennyi programja garantálja majd az általa alapvetőnek tartott szabadságjogokat (használat, megosztás, tanulmányozás, módosítás), a számítógép legalapvetőbb programját, az [[operációs rendszer]]t is meg kellett írni. Ez lett tehát Stallman célkitűzése.
===1984 január===
1984 januárjában indul csak meg a [[GNU|GNU operációs rendszer]] fejlesztése. Később mint ahogy Stallman írta:
::''„A GNU Projekt tulajdonképpeni története több módon is eltér a kezdeti tervektől. Például a kezdet 1984 januárjáig tolódott. A szabad szoftver filozófiai sarokkövei pedig évekkel későbbi időkig nem lettek letisztázva.”''<ref>[[https://www.gnu.org/gnu/initial-announcement.html A GNU Projekt tevőleges kezdetét pontosító megjegyzés (elérve: 2015.07.22-én)]]</ref>
===1985 március===
1985 márciusában Stallman megnevezi a GNU projekt lényegét és céljait a [[GNU MANIFESTO]]-ban. Sokat idéz az 1983 szeptember 27-án írt leveléből, de ki is egészíti azt. Szembenéz azokkal a felvetésekkel és kérdésekkel amit egy kívülálló tenne fel a Projekt kapcsán, majd megválaszolja őket (pl. Szabad szoftver esetén lehet e szoftverfrissítésre számítani, van e támogatás? Mit tegyen aki versenyképességét fenn akarja tartani a többi céggel szemben és ezért választana fizetős operációs rendszert?)<ref>[[https://www.gnu.org/gnu/manifesto.html A GNU MANIFESTO szövege (elérve: 2015.07.22-én)]]</ref>
===1985 október===
1985 októberében megalapul a [[Free Software Foundation]] , amiről 1986 februárjában Richard Stallman úgy számol be mint:
::''„A Free Sofware Foundation azért jött létre, hogy megszüntesse a programok másolásával, megosztásával, megértésével, módosításával kapcsolatos megkötéseket. A szabad szó a nevünkben nem az ingyenességre utal, hanem a szabadságra. Először is a szabadságra hogy másolhasd a programot és átadhasd valakinek ismerőseid közül, akik ugyanúgy használhatják ahogy magad is. Másodszor a program megváltoztatásának szabadságára, ami által irányíthatod a működését, ahelyett hogy a működés irányítana téged. Éppen ezért, a forráskódnak hozzáférhetőnek kell lennie.''
::''A Foundation a fizetős szoftverek helyébe tehető szabad, de azokkal kompatibilis programok fejlesztésével dolgozik azon, hogy ezt a szabadságot megadja számodra. Elsősorban egy az Unixxal felülről kompatibilis integrált szoftverrendszernek, a GNU-nak az összeállításán fáradozunk. Ha kiadjuk, mindenki szabadon másolhatja és megoszthatja, valamint a forráskódját is elérhetővé tesszük; ez által új dolgokat tanulhatsz az operációs rendszerről, testre szabhatod a saját gépedhez, fejlesztheted, és kicserélheted változtatásaidat másokkal.”''<ref>[[https://www.gnu.org/bulletins/bull1.txt A GNU's Bulletin első száma (elérve: 2015.07.22-én)]]</ref>
==A Free Software Foundation által minősített licencek==
[[Fájl:Free Software Foundation logo and wordmark.svg|bélyegkép|jobbra|A [[Free Software Foundation]] logója]]
A Free Software Foundation számos szoftverlicencet megvizsgált és minősített aszerint, hogy a kiadott szoftverhez garantált felhasználói jogok szabad szoftverré teszik e a programot. Szabad szoftverlicenc esetén megvizsgálja az alapítvány azt is, hogy az adott licenc alatt kiadott [[forráskód]]okat együtt lehet e használni az általuk alkotott és ajánlott [[GPL|GNU General Public License]]-el publikált forráskódokkal. Amennyiben erre lehetőség van, azt mondják hogy a licenc ''kompatibilis'' a GPL-el.
Ahhoz hogy egy szoftverlicenc szabad szoftverű minősítést kapjon a definíciós részben megadott négy alapjogot kell biztosítania, de nem kötelező tekintettel lennie más szerződésekkel való kompatibilitásra, és ''nem kell, bár élhet is'' kötelező megkötésekkel a szabad szoftver módosításából létrejövő további szoftverek licencelésére, közzétételi szabályaira és a programokból létrejövő haszonszerzésre.
Amelyik licenc előírja a licencelés megőrzését a módosított programkódokra is (hogy a szoftver változatai is szabadok maradjanak), azokat angol szójátékkal [[copyleft]] vagy [[share-alike]] licenceknek nevezzük. A [[BSD licenc]] ún. gyenge copyleft licenc, ugyanis a módosított kód egészére nem követeli meg az eredeti licencet, ahogy a módosított [[forráskód]] közzétételét sem, ezért könnyedén beépíthetők zárt (nem nyílt forráskódú) programokba. A [[GNU General Public License]] és [[GNU Lesser General Public License]] úgynevezett erős copyleft licencek: minden módosításra az eredeti licenc kell, hogy vonatkozzon (illetve az LGPL kód kivételesen GPL-ként is kiadható). Az LGPL programok annyi kedvezményt tartalmaznak a zárt programgyártók irányába, hogy a zárt programok meghívhatják az osztott LGPL-es programkönyvtárak függvényeit futásuk során.
<div style="clear:both;" class="NavFrame">
<div class="NavHead"><small>A Free Software Foundation által eddig minősített szoftverlicencek táblázata a jobb oldali szövegre kattintva nyitható/csukható<ref>[[https://www.gnu.org/licenses/license-list.html A Free Software Foundation által minősített szoftverlicencek listája (elérve: 2015.07.22-én)]]</ref></small></div>
<div class="NavContent">
{|{{széptáblázat}}
!
! Szabad szoftver licenc és kompatibilis a GNU GPL-el
! Szabad szoftver licenc de nem kompatibilis a GNU GPL-el
! Nem szabad szoftver licenc
|-
| Academic Free License, all versions through 3.0
|
| align="center"|x
|
|-
| Affero General Public License version 1
| align="center"|x
|
|
|-
| Aladdin Free Public License
|
|
| align="center"|x
|-
| Apache License, Version 1.0
|
| align="center"|x
|
|-
| Apache License, Version 1.1
|
| align="center"|x
|
|-
| Apache License, Version 2.0
| align="center"|x
|
|
|-
| Apple Public Source License (APSL), version 1.x
|
|
| align="center"|x
|-
| Apple Public Source License (APSL), version 2
|
| align="center"|x
|
|-
| Artistic License 1.0
|
|
| align="center"|x
|-
| Artistic License 2.0
| align="center"|x
|
|
|-
| AT&T Public License
|
|
| align="center"|x
|-
| Berkeley Database License (a.k.a. the Sleepycat Software Product License)
| align="center"|x
|
|
|-
| BitTorrent Open Source License
|
| align="center"|x
|
|-
| Boost Software License
| align="center"|x
|
|
|-
| CC0
| align="center"|x
|
|
|-
| CeCILL version 2
| align="center"|x
|
|
|-
| Clarified Artistic License
| align="center"|x
|
|
|-
| CNRI Digital Object Repository License Agreement
|
|
| align="center"|x
|-
| Code Project Open License, version 1.02
|
|
| align="center"|x
|-
| Common Development and Distribution License (CDDL), version 1.0
|
| align="center"|x
|
|-
| Common Public Attribution License 1.0 (CPAL)
|
| align="center"|x
|
|-
| Common Public License Version 1.0
|
| align="center"|x
|
|-
| Condor Public License
|
| align="center"|x
|
|-
| Cryptix General License
| align="center"|x
|
|
|-
| Eclipse Public License Version 1.0
|
| align="center"|x
|
|-
| eCos license version 2.0
| align="center"|x
|
|
|-
| eCos Public License, version 1.1
|
|
| align="center"|x
|-
| Educational Community License 2.0
| align="center"|x
|
|
|-
| Eiffel Forum License, version 2
| align="center"|x
|
|
|-
| EU DataGrid Software License
| align="center"|x
|
|
|-
| European Union Public License (EUPL) version 1.1
|
| align="center"|x
|
|-
| Expat License
| align="center"|x
|
|
|-
| [[BSD licenc|FreeBSD license]]
| align="center"|x
|
|
|-
| Freetype Project License
| align="center"|x
|
|
|-
| GNU Affero General Public License (AGPL) version 3
| align="center"|x
|
|
|-
| GNU All-Permissive License
| align="center"|x
|
|
|-
| [[GPL|GNU General Public License (GPL) version 2]]
| align="center"|x
|
|
|-
| [[GPL|GNU General Public License (GPL) version 3]]
| align="center"|x
|
|
|-
| [[LGPL|GNU Lesser General Public License (LGPL) version 2.1]]
| align="center"|x
|
|
|-
| [[LGPL|GNU Lesser General Public License (LGPL) version 3]]
| align="center"|x
|
|
|-
| Gnuplot license
|
| align="center"|x
|
|-
| GPL for Computer Programs of the Public Administration
|
|
| align="center"|x
|-
| Hacktivismo Enhanced-Source Software License Agreement (HESSLA)
|
|
| align="center"|x
|-
| Historical Permission Notice and Disclaimer
| align="center"|x
|
|
|-
| IBM Public License, Version 1.0
|
| align="center"|x
|
|-
| Independent JPEG Group License
| align="center"|x
|
|
|-
| Informal license
| align="center"|x
|
|
|-
| Intel Open Source License
| align="center"|x
|
|
|-
| ISC License
| align="center"|x
|
|
|-
| Jabber Open Source License, Version 1.0
|
| align="center"|x
|
|-
| Jahia Community Source License
|
|
| align="center"|x
|-
| LaTeX Project Public License 1.2
|
| align="center"|x
|
|-
| LaTeX Project Public License 1.3a
|
| align="center"|x
|
|-
| License of imlib2
| align="center"|x
|
|
|-
| License of Lha
|
|
| align="center"|x
|-
| License of Netscape JavaScript
| align="center"|x
|
|
|-
| License of Perl 5 and below
| align="center"|x
|
|
|-
| License of PINE
|
|
| align="center"|x
|-
| License of Python 1.6a2 and earlier versions
| align="center"|x
|
|
|-
| License of Python 1.6b1 through 2.0 and 2.1
|
| align="center"|x
|
|-
| License of Python 2.0.1, 2.1.1, and newer versions
| align="center"|x
|
|
|-
| License of Ruby
| align="center"|x
|
|
|-
| License of the iMatix Standard Function Library
| align="center"|x
|
|
|-
| License of Vim, Version 6.1 or later
| align="center"|x
|
|
|-
| License of WebM
| align="center"|x
|
|
|-
| License of xinetd
|
| align="center"|x
|
|-
| License of ZLib
| align="center"|x
|
|
|-
| Lucent Public License Version 1.02 (Plan 9 license)
| align="center"|x
|
|
|-
| Microsoft Public License (Ms-PL)
|
| align="center"|x
|
|-
| Microsoft Reciprocal License (Ms-RL)
|
| align="center"|x
|
|-
| Microsoft's Shared Source CLI, C#, and Jscript License
|
|
| align="center"|x
|-
| [[BSD licenc|Modified BSD license]]
| align="center"|x
|
|
|-
| Mozilla Public License (MPL) version 1.1
|
| align="center"|x
|
|-
| Mozilla Public License (MPL) version 2.0
| align="center"|x
|
|
|-
| NASA Open Source Agreement
|
|
| align="center"|x
|-
| NCSA/University of Illinois Open Source License
| align="center"|x
|
|
|-
| Netizen Open Source License (NOSL), Version 1.0
|
| align="center"|x
|
|-
| Netscape Public License (NPL), versions 1.0 and 1.1
|
| align="center"|x
|
|-
| Nokia Open Source License
|
| align="center"|x
|
|-
| Oculus Rift SDK License
|
|
| align="center"|x
|-
| Old license of ksh93
|
|
| align="center"|x
|-
| Old OpenLDAP License, Version 2.3
|
| align="center"|x
|
|-
| Old Plan 9 license
|
|
| align="center"|x
|-
| Old Squeak license
|
|
| align="center"|x
|-
| Open Public License
|
|
| align="center"|x
|-
| Open Software License, all versions through 3.0
|
| align="center"|x
|
|-
| OpenLDAP License, Version 2.7
| align="center"|x
|
|
|-
| OpenSSL license
|
| align="center"|x
|
|-
| [[BSD licenc|Original BSD license]]
|
| align="center"|x
|
|-
| Peer-Production License
|
|
| align="center"|x
|-
| Phorum License, Version 2.0
|
| align="center"|x
|
|-
| PHP License, Version 3.01
|
| align="center"|x
|
|-
| Q Public License (QPL), Version 1.0
|
| align="center"|x
|
|-
| RealNetworks Public Source License (RPSL), Version 1.0
|
| align="center"|x
|
|-
| Reciprocal Public License
|
|
| align="center"|x
|-
| Scilab license
|
|
| align="center"|x
|-
| Scratch 1.4 license
|
|
| align="center"|x
|-
| SGI Free Software License B, version 2.0
| align="center"|x
|
|
|-
| Simple Machines License
|
|
| align="center"|x
|-
| Standard ML of New Jersey Copyright License
| align="center"|x
|
|
|-
| Sun Community Source License
|
|
| align="center"|x
|-
| Sun Industry Standards Source License 1.0
|
| align="center"|x
|
|-
| Sun Public License
|
| align="center"|x
|
|-
| Sun Solaris Source Code (Foundation Release) License, Version 1.1
|
|
| align="center"|x
|-
| Sybase Open Watcom Public License version 1.0
|
|
| align="center"|x
|-
| SystemC “Open Source” License, Version 3.0
|
|
| align="center"|x
|-
| The Clear BSD License
| align="center"|x
|
|
|-
| The JSON License
|
|
| align="center"|x
|-
| The Unlicense
| align="center"|x
|
|
|-
| Truecrypt license 3.0
|
|
| align="center"|x
|-
| Unicode, Inc. License Agreement for Data Files and Software
| align="center"|x
|
|
|-
| University of Utah Public License
|
|
| align="center"|x
|-
| W3C Software Notice and License
| align="center"|x
|
|
|-
| WTFPL, Version 2
| align="center"|x
|
|
|-
| WxWidgets License
| align="center"|x
|
|
|-
| X11 License
| align="center"|x
|
|
|-
| XFree86 1.1 License
| align="center"|x
|
|
|-
| Yahoo! Public License 1.1
|
| align="center"|x
|
|-
| YaST License
|
|
| align="center"|x
|-
| Zend License, Version 2.0
|
| align="center"|x
|
|-
| Zimbra Public License 1.3
|
| align="center"|x
|
|-
| Zope Public License version 1
|
| align="center"|x
|
|-
| Zope Public License, versions 2.0 and 2.1
| align="center"|x
|
|
|}
</div>
</div>
==A szabad szoftverek és nyílt forráskódú szoftverek viszonya==
A szabad szoftver és a [[nyílt forráskódú szoftver]] egymással '''nem rokonértelmű kifejezések.''' A nyílt forráskódú szoftvereknek tíz követelménynek kell megfelelniük<ref>[[http://opensource.org/docs/osd Az Open Source Initiative definíciója a nyílt forrású szoftverre (elérve: 2015.07.22-én)]]</ref>, míg a szabad szoftvereknél négy kritérium van. Általában igaz az, hogy a szabad szoftver a maga négy kritériumával kielégíti a nyílt forráskódú szoftver mind a tíz kritériumát, de nem minden nyílt forráskódú szoftver tudja visszafelé megszerezni a szabad szoftver minősítést is. Richard Stallman példaként említi az Open Watcom-ot, melynek forráskódja ugyan nyílt, viszont nem engedélyezi a módosítások elvégzését.
A nyílt forráskódú szoftvereket fejlesztő programozók arra helyezik a hangsúlyt, hogy a forráskódnak végig nyíltnak kell maradnia, és be kell tartani a programozás során egy fejlesztési modellt. Nézetük szerint a nyílt forráskódú szoftverekhez kapcsolódó ''fejlesztési modell'' teszi jobbá a nyílt forráskódú programokat minden más hasonló funkciója szoftvernél. Másként fogalmazva a fejlesztési modell teszi a nyílt forráskódú szoftvereket, melyeknek célja hogy legyőzzék fizetős vetélytársaikat.
A szabad szoftvereket készítő programozó szintén közzéteszi a forráskódot, de szemben a nyílt forrású szoftverek készítőivel nem gondolják hogy csak a nyílt forráskódú szoftverekre jellemző fejlesztési modell eredményezhet kiemelkedő programkódokat. Egy szoftvert a szabadságjogok tiszteletben tartása tesz szabad szoftverré, és a szabad szoftver mozgalom ''legfőbb'' célkitűzése nem az hogy jobbak legyenek vetélytársaiknál (bár természetesen jobbak akarnak lenni), hanem hogy a felhasználói szabadság mindvégig megmaradjon.
Richard Stallman gondolatkísérlete szerint ha valaki egy a számítógép-felhasználói szabadságot korlátozó szoftvert kezdene megalkotni, akkor a nyílt forráskódú programok filozófiája nem tiltaná meg, hogy programfejlesztők egy ilyen program létrehozásán dolgozzanak, mert céljuk hogy a fejlesztési modelljüket betartva jobbat alkossanak mint más fejlesztési modellt követő fizetős cégek. A szabad szoftver mozgalom aktivistái ilyenben viszont nem vennének részt, mert a felhasználói szabadság fenntartásának célja képezi tevékenységük alapját.<ref>[[https://www.gnu.org/philosophy/open-source-misses-the-point.html A szabad szoftverek és nyílt forrású szoftverek közötti különbséget tárgyaló írás Richard Stallman-től (elérve: 2015.07.22-én)]]</ref>
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
== Fordítás ==
{{fordítás|1=en|2=Free software|oldid=672466469|szakasz=1983 előtt|section=History}}
== Források ==
*https://www.gnu.org/philosophy/free-sw.en.html
*https://www.gnu.org/gnu/initial-announcement.html
*https://www.gnu.org/bulletins/bull1.txt
*https://www.gnu.org/gnu/the-gnu-project.html
*https://www.gnu.org/gnu/manifesto.html
*https://www.gnu.org/licenses/gpl-3.0.en.html
*https://www.gnu.org/licenses/license-list.html
*https://www.gnu.org/philosophy/open-source-misses-the-point.html
*http://opensource.org/docs/osd
*https://en.wikipedia.org/wiki/Free_software
== További információk ==
== Kapcsolódó szócikkek ==
[[GNU]]
[[GPL]]
[[FSF]]
[[Richard Stallman]]
{{Portál|Informatika|i }}
{{DEFAULTSORT:Szabadszoftver}}
[[Kategória:Szabad szoftverek| ]]
| |||