„Erdélyi Unitárius Egyház” változatai közötti eltérés

{{egyház infobox

|név= Erdélyi Unitárius Egyház

|képméret =130px

|képaláírás = Az Erdélyi Unitárius Egyház címere

|keresztény = igen

|irányzat= [[protestantizmus]], [[unitarizmus]]

|szertartás =

|tagság=66 846 [[Erdély]]ben, <br /> 6 541 [[Magyarország]]on

|alapítva=[[1968]] ([[1568]])

|alapító =[[Dávid Ferenc (püspök)|Dávid Ferenc]]

Maga az unitárius elnevezés először 1600-ban fordult elő; az egyház hivatalosan 1638 óta használja.

[[Fájl:Bis Unitariana Cluj.JPG|bélyegkép|210px|jobbra|A [[kolozsvár]]i [[Unitárius templom (Kolozsvár)|belvárosi unitárius templom]] (a három kolozsvári templom egyike)]]

[[Fájl:Derzs1.jpg|bélyegkép|210px|jobbra|A [[székelyderzs]]i unitárius templom (a [[Világörökség]] részét képező hét [[Erdély erődtemplomos falvai|erdélyi erődtemplom]] egyike)]]

[[Fájl:Nagyajtai unitarius templom.JPG|bélyegkép|220px|jobbra|A [[nagyajta]]i unitárius templom]]

[[Fájl:Korospataki unit tnyugatrol.JPG|bélyegkép|220px|jobbra|A [[sepsikőröspatak]]i unitárius templom]]

[[Fájl:RO CV Sf Gheorghe 7.jpg|bélyegkép|220px|jobbra|A [[sepsiszentgyörgy]]i unitárius templom a Kós Károly úton]]

A [[Habsburg-ház|Habsburg]] uralom az átmeneti hanyatlás időszakát hozta el az unitárius egyház számára, ahogy a többi történelmi [[protestáns]] egyház számára is. A [[Habsburg-ház|Habsburgok]] uralma alatti a protestánsok minden téren hátrányt szenvedtek a [[katolikus]]okkal szemben. Az unitáriusok is számos templomukat vesztették el. [[Mária Terézia magyar királynő|Mária Terézia]] még olyan olyan fontos templomokat is elvett az egyháztól, mint az unitárius fellegvárnak számító [[Székelykeresztúr]] főtéri temploma.<ref>http://www.keresztur.ro/index.php?option=com_content&view=article&id=50&Itemid=134&lang=hu</ref> Mindezek az intézkedések a hívek valós számától függetlenül történtek meg, ott is, ahol szinte kizárólag protestáns lakosságú települések eklézsiái kényszerültek lemondani templomaikról - elenyésző számú katolikus közösségek javára.<br />

A [[türelmi rendelet]] végül mérsékelte a protestánsokat és zsidókat érő hátrányos megkülönböztetést az országban - noha korántsem teremtett kiegyenlített erőviszonyokat. Lehetővé tette ugyan a protestánsok és zsidók szabad vallásgyakorlását szabályozott körülmények között, de továbbra is biztosította minden téren a katolikusok abszolút elsőbbségét (pl. a vegyes házasságok esetén a rendelet szerint a protestáns apáknak csak fiúgyermekei lesznek protestánsok, míg a katolikus apák valamennyi gyermeke katolikus). Minden fennmaradó hátrány ellenére a rendelet lassította a protestánsok fogyását a birodalom területén.<br />

Az intézményes kettéválás mindezek ellenére sokáig nem történt meg. <br />

Észak-Erdély visszacsatolása után az egyház híveinek legnagyobb része újra egyazon ország területére került - a [[második világháború]] azonban újabb borzalmakat hozott az egyház számára is (számos unitárius is áldozatul esett a háború borzalmainak).<br />

A kommunizmus egyházellenessége és [[ateista]] propagandája hatalmas károkat okozott az egyházaknak. A kisebb protestáns egyházakat ezek az intézkedések különösen hátrányosan érintették, így ők arányaiban még a nagy történelmi népegyházaknál is jóval súlyosabb károkat szenvedtek el. 1948-ban a kommunista hatalom államosította az egyházi birtokokat és intézményeket is. Az Erdélyi Unitárius Egyház ekkor veszítette el legfontosabb intézményeit, köztük a két legjelentősebb kollégiumát (a kolozsvári és székelykeresztúri unitárius kollégiumokat). Ezeket az intézményeket csak a rendszerváltozás után sikerült újjáalapítaniuk, épületeik visszaszolgáltatására pedig további hosszú éveket kellett várniuk.<br />

<br />

Újjáalapították két legfontosabb oktatási intézményüket, a [[kolozsvár]]i [[János Zsigmond Unitárius Kollégium]]ot és a [[székelykeresztúr]]i [[Berde Mózes Unitárius Gimnázium]]ot is.<br />

Az 501/2001 számú, az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló törvény értelmében az egyházak visszaigényelhették régi épületeiket. A visszaszolgáltatások nyomán az egyház két középiskolája is visszakerülhetett egykori épületébe. A változások óta az egyház püspöki hivatalának is a [[János Zsigmond Unitárius Kollégium]] ad otthont.<br />

 

== Egyházszervezet és egyházvezetés ==

Az unitárius egyház legfelső döntéshozó szerve a [[zsinat]], amelyben az egyházi és világi képviselők egyenlő számban képviseltetik magukat. A zsinatot társelnökként a ''[[püspök]]'' és a ''rangidős főgondnok'' hívhatja össze (meghatározott időközönként) és elnökölheti. Az Erdélyi Unitárius Egyháznak, más zsinatpresbiteri protestáns egyházaktól eltérően nem egy, hanem két főgondnoka van (ily módon az egyház legfelső vezetésében is egyenlő az egyháziak és világiak száma, hiszen a püspök mellett a főjegyző is lelkészi vezető). A főgondnokok megszokott teendőit és funkcióit a ''rangidős főgondnok'' gyakorolja a zsinaton és az egyház főtanácsában, akadályoztatása esetén lép helyébe a másik főgondnok.<br />

A zsinat a legfontosabb egyházi döntésekkel foglalkozik csupán, egyfajta alkotmányozó testületként. A zsinat alkotja meg, fogadja el vagy módosítja az ''Egyházi Alaptörvényt'', a [[Protestáns Teológiai Intézet (Kolozsvár)|Protestáns Teológiai Intézet]] unitárius tagozatának és a legfontosabb unitárius intézményeknek, testületeknek az alaptörvényeit, szabályzatait, de a liturgikus iratokat, kátékat is. A zsinat határozza meg továbbá az ünnepeket és azok időpontját és az istentiszteleti rendet. A lelkészeket, püspököket, egyházi tisztségviselőket szintén a zsinat választja, illetve szenteli fel.<br />

A Zsinat és a Főtanács mellett a harmadik legfontosabb testület az ''Egyházi Képviselő Tanács'', amelynek nincs törvény- vagy rendeletalkotási jogköre, hanem kizárólag ''a Zsinat és a Főtanács képviseletében járhat el'', egyfajta végrehajtó testületként. A képviselőtanács érvényesíti a zsinat alaptörvényeit és a főtanács rendelkezéseit, szabályzatait.<br />

Az egyházban ítélkező főhatóság (és kisebb szintű, egyházköri vagy gyülekezeti hatóság) is létezik, amelyet nem fegyelmi bizottságnak, hanem ''bíróságnak'' neveznek.<br />

 

* [[Bálint Benczédi Ferenc]] - [[püspök]]

* [[Csáka József]] - főgondnok

* [[Nagy László (főjegyző)|Nagy László]] - főjegyző, püspökhelyettes