„Caracalla termái” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
9. sor:
}}
'''Caracalla termái'''
== Története ==
Caracalla termái egyike a legjobb állapotban megmaradt római kori fürdőknek. A fürdő építését [[Lucius Septimius Severus római császár|Septimius Severus]] császár uralkodása alatt kezdték el, majd fia és utóda [[Marcus Aurelius Caracalla római császár|Caracalla]] császár idejében [[216]]-ban avatták fel. Az épületegyüttesen még ezután is folytak a munkálatok, az építkezést valószínűleg [[Marcus Aurelius Elagabalus római császár|Elagabalus]] vagy [[Marcus Severus Alexander római császár|Severus Alexander]] idejében fejezték be.<ref name="Opcit|n=Terme di Caracalla|o=3">{{Opcit|n=Terme di Caracalla|o=3}}</ref> [[270]] körül egy tűzvész után [[Lucius Domitius Aurelianus római császár|Aurelianus]] császár uralkodása alatt az épületen helyreállítási munkákat végeztek. A 3. század végén [[Caius Aurelius Valerius Diocletianus római császár|Diocletianus]] császár idejében átalakították a vízvezetéket. A következő jelentős átalakítás [[I. Constantinus római császár|Constantinus]] császár uralkodása alatt történt a [[4. század]] elején, amikor a [[caldarium]] egyik oldalát egy félkörív alakú apszissal bővítették ki.<ref name="Opcit|n=Terme di Caracalla|o=3"/> A fürdő [[537]]-ig üzemelt, amikor Róma ostroma alatt a [[Gótok|gót]] támadók elvágták a vízvezetéket, hogy így is kényszerítsék a rómaiakat a város feladására. Innentől kezdve a fürdők elvesztették jelentőségüket, aminek oka nemcsak a vízhiány volt, hanem az is, hogy a fürdő viszonylag távol helyezkedett el a városközponttól, így a lakosság félve a gót támadóktól nem látogatta. A régészeti feltárások során kiderült, hogy a fürdőben nem volt teljes a vízhiány, a víz egy kis része még évszázadokon keresztül szabadon folyt.<ref name="Opcit|n=Terme di Caracalla|o=4">{{Opcit|n=Terme di Caracalla|o=4}}</ref> A [[6. század|6.]] és a [[7. század]] folyamán a területet temetőnek használták, a [[Róma|Rómába]] érkező és a városban elhunyt zarándokokat temették a fürdő falai mellé.<ref name="Opcit|n=Terme di Caracalla|o=4"/> A [[8. század|8.]] és [[9. század]]ban [[I. Adorján pápa|I. Adorján]], [[II. Sergius pápa|II. Sergius]] és [[I. Miklós pápa|I. Miklós]] pápák idejében kísérleteket tettek a vízvezeték részleges helyreállítására. A [[12. század]]ban a fürdő épületét kőbányának használták templomok és paloták díszítéséhez.<ref name="Opcit|n=Terme di Caracalla|o=4"/> A [[14. század]]ban kihasználva a bőséges vízkészletet a területen szőlőt és zöldségeket termesztettek. Az írott forrásokból kiderül, hogy az épület egy jelentős része még a [[16. század]] elején [[II. Gyula pápa]] idejében is viszonylag jó állapotban volt. Néhány évvel később [[III. Pál pápa|III. Pál]] pápa, aki új palotája építéséhez keresett épületelemeket és szobrokat [[1545]] és [[1547]] között „ásatásokat” végeztetett a fürdő területén, amelynek eredményeként számos szobor, szoborcsoport és bronztárgy került napvilágra. Ezután a fürdővel évtizedeken keresztül nem törődtek, [[V. Pál pápa|V. Pál]] pápa a jezsuitáknak ajándékozta a területet, akik ünnepnapokon oda vitték tanítványaikat játszani és
== Az épület ==
21. sor:
[[Fájl:Thermes de Caracalla 0848.JPG|thumb|jobbra|250px|A mozaikdíszítés részlete]]
A fürdő a külső falakat is beleszámítva egy 337 x 328 méteres területet foglal el.<ref name="ReferenceA">{{Opcit|n=Terme di Caracalla|o=13}}</ref> Északkelet-délnyugat irányba tájolták, központi része, a tulajdonképpeni fürdő teljesen elkülönül a külső falaktól, amelyek minden oldalról körbeveszik. A terület nem teljesen vízszintes, a legmagasabb és legalacsonyabb pontja közötti szintkülönbség eléri a tizennégy métert.<ref name="ReferenceA"/> Az alacsonyabban fekvő részen a szintkülönbség egy részét feltöltötték, melléje háromszintes, szintenként eltolt épületet emeltek, amelynek teteje a fürdő egy részének alapjául szolgált, és benne alakították ki a kiszolgáló-helyiségeket. A számítások szerint az építkezésen (beleértve a kőfejtést és az építőanyagok helyszínre szállítását is) átlagosan naponta kilencezer ember dolgozott öt éven át.<ref name="ReferenceA"/> A fürdőhöz kapcsolódó vízvezetéket [[212]]-ben készíthették, erre utal Caracalla egy dedikációs felirata, amely az ásatások során került elő. A vízvezeték
=== Épületrészek ===
31. sor:
=== A föld alatti folyosók, a malom és a Mithrász-szentély ===
A föld alatti helyiségeket bonyolult szerteágazó folyosórendszerrel kötötték össze. A folyosók egy része keskeny volt és alacsony, bennük helyezték el az ólomból készült vízvezetékeket. A
== Díszítés és a fürdőben elhelyezett műalkotások ==
A padlót [[mozaik]]okkal vagy márvánnyal, a falakat színes stukkóval, üvegmozaikokkal vagy színes [[márvány]]okkal borították. Ezenkívül a fürdő területén és a kertben szobrok százait helyezték el. Ezekből néhányat bronzból öntöttek, de túlnyomó többségük márványból készült. Az első szobrok III. Pál pápa idejében kerültek elő. Az egyik leghíresebb közülük a Farnese-bika, amelyet jelenleg [[Nápoly]]ban őriznek. A másik nagyon jelentős alkotás a szintén Nápolyban található, 3. században készült Farnese Herkules, amelyet a frigidariumban tártak fel, darabokra törve. Szintén a frigidariumból került elő több díszes oszlopfő mellett a [[Reggia di Caserta|Casertában]] található latin Hercules-szobor. A későbbi feltárások során számos [[Vénusz]]t, [[Minerva|Minervát]] és a császári családot ábrázoló szobor vagy szobortöredék került elő. Az évszázadok során a fürdő egyes épületelemeit újra felhasználták. Ezek közül kiemelkedik két szürke gránitból faragott medence, amelyek jelenleg a piazza Farnesén kútként funkcionálnak. Az uszodából származó egyik gránitoszlopot [[1563]]-ban [[Firenze|Firenzébe]] szállították, ahol a piazza Santa Trinitán ma is látható. A kutatók szerint a falfülkékben legalább 120 szobrot helyeztek el. A fürdő szobordíszítéséből jelenleg körülbelül 2000 töredéket őriznek raktárakban,<ref>{{Opcit|n=Terme di Caracalla|o=41}}</ref> ezek között vannak díszített oszlopfők, keretdarabok, domborműrészletek és oszloptalapzatok. Fontos díszítőelem volt a padlómozaik, amiből itt tárták fel a Rómában található egyik legnagyobb összefüggő felületet. A padlómozaikok egyik részét fekete sávval szegélyezték, a felületet négyszög, négyzet vagy szabálytalan alakú területekre osztották fel. A négyzetekben mellképeket, a négyszögekben atlétákat vagy versenybírókat (életnagyságban), a szabálytalan mezőkben sporteszközöket vagy díjakat ábrázoltak. A versenyzők közül felismerhetők birkózók, gerelyhajítók és diszkoszvetők. A győztes atlétákat pálmaággal és koszorúval,
<gallery perrow="4">
40. sor:
fájl:Hercules Farnese 3637104088 9c95d7fe3c b.jpg|Farnese Herkules, Nápoly, Museo Archeologico
fájl:Thermae of Caracalla Pool at Piazza Farnese.jpg |Gránitmedence, Róma, Piazza Farnese
fájl:Colonna_della_Giustizia.JPG
</gallery>
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
== Források ==
* {{cite book|first=Marina|last=Piranomonte|title=Terme di Caracalla|publisher=Electa|year=1998|id= ISBN 88-435-6551-6|}}
* {{cite book|first=Leonardo|last=DAl Maso|title=Roma dei Cesari|publisher=Bon4chi|year=1997|id= ISBN 88-7204-219-4}}
* {{cite book|first=Aradi|last= Nóra (Szerk.)|title=Az antik világ|publisher=Corvina Kiadó|year=1986|id=
== További információk ==
|