Wikipédia

„Rome: Total War” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Dexbot (vitalap | szerkesztései)
16 053 szerkesztés
a Removing Link FA template (handled by wikidata)
Nincs szerkesztési összefoglaló
17. sor:
A játékban óriási, több ezer embert felvonultató csatákat vívhatunk. A játék egyik legnagyobb újítása a teljesen új 3d-s grafikus motor, amely lehetővé teszi akár 30 000 egység megjelenítését a csatamezőn. Másik érdekesség a stratégiai és taktikai nézet összeillesztése, magyarán a csata helyszíne valójában úgy néz ki, mint a stratégiai térképen. (Ha a seregek egy folyónál találkoznak, akkor valójában folyó mellett fognak csatázni).
 
A játékos olyan hadvezérek bőrébe bújhat, mint [[Hannibal|Hannibal Barkasz]], a [[II. pun háború]] [[karthágó]]i vezetője, a [[gall]] hadúr, [[Vercingetorix]], vagy akár [[Julius Caesar]]. A játék játszható népei közt megtalálható három római család (Juliusok, Brutusok, Scipiók), amelyek már a játék kezdetén elérhetőek, de vannak olyan népek is, amikkel csak akkor játszhatunk, ha már végigvittük egyszer a játékot. Ilyenek többek közt a görög városállamok, a [[kelták|gallok]], a [[karthágó]]iak, a [[brit]]ek, a [[germánok]], a [[parthusok]], és az [[egyiptom]]iak. A ''[[Medieval: Total War]]''-hoz hasonlóan itt is vannak népek melyek nem-játszhatóak.
Ezek közt megtalálhatóak a [[dákok]], a [[numidia]]iak, az [[örmények]] és a [[szkíták]]. A játék, történelmi jellegéből adódóan, oktató tartalommal is bír, bár néhol történelmi pontatlanságokba botolhatunk.
 
A játék menete nagyon hasonlít elődeire, a ''[[Shogun: Total War]]''-ra és a ''Medieval: Total War''-ra, bár az ostromok és a városi csaták mechanizmusa kissé megváltozott. A legjelentősebb változás az, hogy a játékos stratégiai nézetben való mozgását a „mozgatási pontok” korlátozzák, az előző játékokban pedig területek szerint mozoghattunk.
 
Köszönhetően a játék realizmusának, még a játék megjelenése előtt a játék motorját már két televíziós műsorban is használták. Az egyik a [[History Channel]], Decisive Battles című műsora volt, a másik pedig a [[BBC Two]] Time Commanders-e, ahol a csapatok újrajátszhatták a történelmi csatákat.
 
[[2005]]. [[szeptember 27.|szeptember 27-én]] megjelent a játék első kiegészítője, a ''Barbarian Invasion'', amely a [[Római Birodalom]] végnapjait mutatja be, a [[363]]-tól [[476]]-ig tartó időszakban.
47. sor:
 
*A Scipio-család [[Szicília|Szicíliában]] és [[Capua]]ban székel és fő ellenfelük [[Karthágó]], [[Numidia]] és [[Egyiptom]]. Templomaikat [[Neptunus (isten)|Neptun]], [[Vulcanus|Vulcan]] vagy [[Szaturnusz (mitológia)|Szaturnusz]] dicsőségére emelik. A szárazföldi haderejüket a mirmillo gladiátorok (Mirmillo Gladiators) erősítik, de ha felfejlesztjük a Neptunnak emelt templomot, akkor építhetünk egy különleges hajótípust is, a ''Corvus Quinqueremes''-t. És ha felépítjük ''Szaturnusz lenyűgöző templomát'' toborozhatunk a játékmenet során egyedülálló ''árnyékharcosokat(''arcanusokat'')'' melyek meglepetést okozhatnak a közeledő ellenségnek.
 
Ha a szenátust a játékos "kézzel" elérhetővé teszi és játszik vele, annak politikai szerepe megszűnik. Valamint nem lesznek többé szenátusi küldetések, szenátusi hivatalok, és nem lesz szenátusi, vagy köznépi népszerűség sem. Ha a játékos megpróbálja megtekinteni a szenátus (Senate) képernyőt (ami általában ezeket tudatja a római frakciókkal) a játék "összeomlik".
 
57. sor:
A három-párti rendszer fő szerepe, hogy szimulálja a polgárháborút, ami végül a [[Római Köztársaság]] végéhez vezetett. A római frakciók neve is valószínűleg ezért származik [[Julius Caesar|Caius Julius Caesar]], [[Marcus Junius Brutus]], és [[Publius Cornelius Scipio Africanus|Publius Cornelius Scipio Africanus Major]] nevéből. Továbbá feltételezhetően a Julii-család birodalom-párti, ugyanis [[Julius Caesar]] volt az első ''[[Dictator|dictator perpetuus]]'', a római császárok elődje (az első császár [[Caius Octavianus Caesar Augustus|Augustus Caesar]] volt). Ezzel szemben a Brutii-család erősen köztársaság-párti, ugyanis Brutus arról lett híres, hogy megölte [[Julius Caesar]]-t, miután az megszerezte a teljhatalmat a szenátustól. Ezért elméletileg a Brutii családnak nincsenek birodalmi ambíciói.
 
Talán csekély jelentőséggel bír, de a nevek is hibásan vannak ragozva. Bár a Julius többesszáma valóban Julii, de a Brutus többes száma már nem Brutii, hanem Bruti. A Scipio többesszáma szintén nem Scipii, hanem Scipiones.
 
Számos egységnél is tévedések fedezhetőek fel. Jó példa erre az "Urban Cohort", ami a játék legképzettebb gyalogosa a római seregben, de valójában ezek az egységek "csak" tűzoltók és éjjeliőrök voltak. Az [[arcani]]-k pedig kémek voltak, nem pedig nehézfegyverzetű ál-[[nindzsa|nindzsák]], mint a játékban.
72. sor:
*'''[[Briton]]ok''' ''(játszható)'': A britek a játék kezdetén a [[Brit-szigetek]]et tartják ellenőrzésük alatt, valamint a mai [[Belgium]] jelentős részét. A brit seregben találhatóak harciszekerek, festett-arcú, dühöngő kardforgatók és fejhajigálók, akik levágott, mészbe mártott fejeket dobálnak, ezzel demoralizálva az ellenséget.
 
*'''[[Germánok]]''' ''(játszható)'': A germánok a játék kezdetén a galloktól északkeletre és a britektől keletre helyezkednek el, a mai [[Hollandia]] és Észak-[[Németország]] területén. A germán seregben erős de vad harcosok vannak, viszont itt található meg az egyetlen barbár egység is, amely [[Phalanx|Phalanx-alakzatbaphalanx]]-alakzatba tud állni. Számos harcosuk harcol fejszével, akik klülönösenkülönösen hatékonyak a páncélozott egységek (például a római gyalogság) ellen.
 
*'''[[Ibérek]]''' ''(nem játszható)'': A spanyolok a [[Pireneusi-félsziget]] területén kezdenek, és azokat az ibériai törzseket testesítik meg, akik harcoltak a gallok és karthágóiak ellen, majd később szembeszálltak a rómaiakkal is. Erős gyalogságuk van, köztük olyan egységekkel, melyek támadás előtt gerelyt hajítanak az ellenségre. Viszont lovas és [[Íjászat|íjász]] egységük viszonylag kevés van.
81. sor:
 
=== Görög népek ===
A [[görögök|görög]] népek főleg a [[Balkán-félsziget]]en és [[Anatólia|Anatóliában]] találhatóak. A görög népek rendkívül erős gyalogsággal rendelkeznek, melyek képesek a [[phalanx|phalanx-alakzat]]-alakzat felvételére, amivel a lovasságnak és a többi gyalogságnak is meggyűlik a baja.
 
'''''A görög frakciók:'''''
109. sor:
*'''[[Parthusok]]''' ''(játszható)'': A pártusok serege főként a lovas egységekre alapoz, különösen a nehézlovasság-lovasíjász kombinációjára, ami gyakran dominál a többjátékos csatákban. De amíg a lovasságuk különösen erős, addig a gyalogságuk gyakorlatilag értéktelen. Emiatt az ostromok igen nehézkesek. Igazából a pártusok területe a [[Kaszpi-tenger]] délkeleti oldalán terült el, a játékban viszont a tenger északi partjánál kezdenek.
 
*'''[[Örmények]]''' ''(nem játszható)'': A pártusok seregéhez hasonlóan az örmény sereg is a lovasságra fókuszál. Egyedül az örmények rendelkeznek nehézlovas-íjásszal és keleti nehézgyalogsággal, amely akár [[phalanx|phalanx-alakzatra]]-alakzatra is képes. Az örményeknek saját légiósaik is vannak. A játékban az örmények a mai [[Törökország]] hegyeinek térségét uralják.
 
*'''[[Pontosz|Pontusiak]]''' ''(nem játszható)'': A pontusiak seregében található gyors mozgású, gerellyel felszerelt lovasság, [[phalanx|phalanx-alakzatra]]-alakzatra képes gyalogság, és harciszekerek. A pontusiak a játék kezdetén [[Anatólia]] nagy részét birtokolják.
 
=== Egyiptomi népek ===
 
*'''[[Egyiptom]]iak''' ''(játszható)'': Az egyiptomi sereg (az éghajlati viszonyok miatt) könnyű páncéllal ellátott egységekből áll. Az egyiptomi sereg valójában nagyon hasonlított az akkori [[görögök|görög]] seregekre (olyan egységekből állt, amelyek fel tudták venni a [[phalanx|phalanx]]-alakzatot]]), viszont a játékban egy korhűtlen egyiptomi sereg látható, amely elsősorban [[íjászat|íjászokból]], dárdásokból, és külöbözőkülönböző harciszekerekből áll. Az egyiptomiak a játék kezdetén a mai [[Egyiptom]] területét és a [[Földközi-tenger]] keleti partjait uralják.
 
=== Lázadó népek ===
122. sor:
*'''Útonállok vagy kalózok''': Az útonállók és a kalózok különböző módszerekkel megtámadják és kirabolják a másik frakciót. Az útonállók lezárják az utakat, ezzel gátolva a kereskedelmet, valamint az arra járó seregeket megtámadják. A kalózok pedig megpróbálják elvágni a tengeri kereskedelem útvonalait, valamint blokád alá vonni a kikötőket. Az útonállók és a kalózok egyre erősebbek lesznek, ha nem zavarják őket, szóval érdemes velük már akkor leszámolni, mikor felbukkannak, mert az erősebb csapataik már a komolyabb seregekre is veszélyt jelenthetnek. A legerősebb lázadó csapatok akár ki is foszthatják a városokat (bár ez nagyon ritka).
 
*'''Dezertőrök vagy felszabadított rabszolgák''': A dezertőrök és a felszabadított rabszolgák olyan katonák, vagy rabszolgák, amelyek előzőleg valamelyik frakcióhoz tartoztak, amely kivonta az egész lakosságot vagy katonaságot a városukból. Ezek a csoportok általában vidéken állomásoznak. Nem, vagy csak ritkán rabolnak ki frakciókat. A felszabadított rabszolgák főleg parasztokból és néhány, látszólag katonai egységből állnak (ilyenek a gladiátorok vagy a városi őrség). A dezertőrök jóval veszélyesebbek, ugyanis jól szervezettek és hivatásos katonák is vannak köztük. A dezertőrök általában alakzatban mozognak, és nem hátrálnak meg könnyen, ha fenyegetést éreznek. Néha velük tart egy-egy lázadó tábornok is, aki egy frakción kívüli katonai vezető. Ebben az esetben a dezertőrök jóval veszélyesebbek, és akár városokat is megpróbálhatnak felgyújtatni.
 
*'''Független királyságok vagy lázadó városok''': A független királyságok és a lázadó városok közt a különbség csak az eredetükben és a katonai képességükben van. A független királyságok független, egyik néphez sem tartozó városok, melyek a játék kezdete óta függetlenek, tehát soha nem hódította meg őket semelyik frakció. Általában alap katonai egységekkel rendelkeznek (ilyen például a városi őrség vagy a hopliták), de idővel erősebb haderőt alakíthatnak ki. Ilyen független királyság található például [[Athén]]ban, a [[Sínai-félsziget]]en található [[Petra (romváros)|Petrában]], vagy a mai [[Írország]] területén lévő Tarában. A lázadó városok pedig olyan városok, melyek előzőleg valamelyik frakcióhoz tartoztak, de fellázadtak ellene, és saját vezetést hoztak létre.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Rome:_Total_War”