„Külső-Somogy” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a apró jav.
→‎Tektonika, geológiai felépítés: Hivatkozások létrehozása
43. sor:
A Balaton-vonaltól délre, keskeny sávban, perm korú tengeri kőzetek, ettől délre, szélesebb övezetben több kilométer vastag triász korú sekélytengeri mészkő és dolomit ismert, ősföldrajzát, tektonikáját tekintve itt a déli Alpok vonulatai folytatódnak.
 
Paleogén képződmények csak a terület északi részén, közvetlenül a Balaton-vonal zónájában fedik az alaphegységet. A pikkelyes szerkezet egyes részein, [[Ságvár]] környékén, eocén homokkő és mészkő, Karádnál[[Karád]]nál és Buzsáknál[[Buzsák]]nál oligocén agyagmárga, [[Tab]] mellett távoli paleogén vulkánok zárt anyaga ismert.
 
A területen üledékképződés csak a kora miocéntől ismert. A folyamat mintegy 24-23 millió éve kezdődött, a Kapos-vonal mentén kialakult, kelet-északkelet, és nyugat-délnyugat irányú árokrendszer tengelyében. A Középső miocénben az egész terület tenger elöntés alatt volt, csak az Inke-Igali gerinc keskeny vonulata alkotott szigetet. Az időszak végén, 14,5-1,5 millió éve ezer méteres andezit-vulkánok jelentek meg [[Szenta]], nagyszakácsi[[Nagyszakácsi]], Mezőkocsola, [[Igal]], [[Kurd (település)|Kurd]], Dobrököz[[Döbrököz]] környékén. A késő miocénben az Igali-hátat is elönti a tenger.
 
A plesztocénben, 1-2,4 milliótól 12000 ezer évig tartó időszakban, a közép-Dunántúlt és a Zalai-dombságot száraz térszíni lösz uralja. Ennek vastagsága a Mezőföldön és a Balatontól Délre 30-50 méter.